A világ óceánjai soha nem voltak még ilyen melegek június végén. Az európai Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S) és a Copernicus Tengerfigyelő Szolgálat (CMEMS) egymástól független mérései szerint 2026. június 21-én a globális tengerfelszíni hőmérséklet meghaladta a 2023-as és 2024-es rekordokat is – írja a Kiderül.
A C3S adatai alapján a napi átlagos tengerfelszíni hőmérséklet elérte a 20,86 Celsius-fokot, míg a CMEMS mérései 21,0 Celsius-fokot mutattak.
Bár a különbség első pillantásra csekélynek tűnhet, a kutatók szerint ezek az értékek egyértelmű jelzései annak, hogy a globális óceánok egyre gyorsabban melegszenek.
A rekord nem érte váratlanul a tudományos közösséget. Június elején a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hivatalosan is bejelentette az El Niño jelenség kialakulását a Csendes-óceán egyenlítői térségében. Ez a természetes éghajlati ciklus rendszerint tovább növeli az óceánok hőmérsékletét, miközben jelentősen átalakítja a világ időjárási mintázatait.
Mindez azért is jön különösen rosszul, mert egy olyan alapra épül rá, amelyet már eleve a klímaváltozás miatt szokatlanul meleg tengerek jellemeznek. Az elmúlt három év során a sarkvidékeken kívüli óceánok átlagosan 0,35–0,73 Celsius-fokkal voltak melegebbek a hosszú távú átlagnál, az idei júniusi eltérés pedig minden korábbi értéket felülmúlt.
Új korszak kezdődik?
A Copernicus szakértői szerint a jelenlegi helyzet akár egy új éghajlati szakasz kezdetét is jelentheti. Carlo Buontempo, a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat igazgatója úgy fogalmazott: a mostani körülmények azt jelezhetik, hogy ismeretlen területre lépünk. Ha az óceánok ilyen magas hőmérsékletűek maradnak, miközben az El Niño tovább erősödik,
a következő hónapokban újabb globális hőmérsékleti rekordok dőlhetnek meg.
A felmelegedő óceánok hatása messze túlmutat a tengereken. A melegebb víz több energiát biztosít a viharoknak, fokozza a párolgást, így növeli a heves esőzések és az árvizek kockázatát. Emellett gyorsítja a tengerszint-emelkedést és a jégtakarók olvadását, miközben komoly terhelést jelent a tengeri ökoszisztémák számára is.
A magasabb tengerfelszíni hőmérséklet egyre gyakoribb és intenzívebb tengeri hőhullámokat idéz elő. Ezek a korallzátonyok és a halállományok mellett a part menti gazdaságokra is komoly hatással lehetnek, sőt a szárazföldi hőhullámok kialakulását is felerősíthetik. Az El Niño ráadásul jelentős hőforrásként működik a légkör számára, ami tovább emelheti a globális átlaghőmérsékletet és világszerte átrendezheti az időjárási viszonyokat.
A Copernicus kutatói szerint egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy a mostani rekord csupán átmeneti jelenség, vagy egy tartósan melegebb időszak kezdetét jelzi. Az előrejelzések azonban egy erősödő El Niño kialakulását valószínűsítik, ezért jó esély van arra, hogy az előttünk álló hónapokban nemcsak az óceánokban, hanem a légkörben is újabb melegrekordok születnek.
The post Rekordmelegek az óceánok: szakértők szerint új éghajlati szakasz kezdődhet a Földön first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
