Vasárnap a prae.hu cikke nyomán mi is megírtunk, hogy több mint 400 millió forintért vásárolt szövegeket Orbán János Dénestől az általa vezetett szervezet, a KMTG (Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság). Megkerestük az ügyben a KMTG-t és Orbánt.
A szervezet válaszában megerősítette, hogy megvásárolták Orbán János Dénes Erős János, Az Orfeum mágusa, Orfeumi Játékok, Hamupipőke, Dankó Pista, Oroszlánszerelem, Papucsszaggató királykisasszonyok, Csongor és Tünde, Búbocska, illetve A magyar Faust című műveinek felhasználási jogait, valamint megbízást adtak szövegírói tevékenységre – mint írják, a pontos összeg 422 899 120 Ft volt.
Arra a kérdésre, hogy problémásnak érzik-e, hogy a KMTG Orbán János Dénestől, mint magánszemélytől vásárolta a jogokat közpénzből, mialatt Orbán János Dénes a szervezet szakmai vezetője volt, így válaszoltak:
Orbán János Dénes nem Társaságunk ügyvezetője, hanem szellemi vezetője, és semmilyen összeférhetetlenség nem merül fel.
„De maga a bürokrácia is gondoskodik erről, mivel Társaságunknak – az alapító okirat értelmében – nem áll jogában ilyen nagyságrendű szerződések felett dönteni. Ez a fenntartó minisztérium hatásköre, több osztály és főosztály jogi és bürokrata szakértői gárdája, valamint vezetője vizsgálja át, és hagyja jóvá a szerződéstervezeteket, ezt követően a helyettes államtitkár, végül az államtitkár ellenjegyzése szükséges, és minderről alapítói határozatot bocsátanak ki. Tehát egy egész apparátus vizsgálja át a jogszerűséget, Társaságunk csupán végrehajtója a minisztériumi döntésnek. Azt is fontos megjegyezni, hogy mindez hivatalos projekttámogatásból valósult meg, és a támogatást nem ítélik meg előzetes egyeztetések, munkaterv, költségterv és indoklás nélkül. Azaz a döntési hatáskör a kulturális kormányzaté, nem pedig Társaságunké.”
Azt is megkérdeztük, hogy valóban csak Orbán János Dénestől vásárolt-e prózai műveket a KMTG, erre azt írták: „Jelenleg Orbán János Dénes az egyetlen aktív operettlibrettó-szerző a Kárpát-medencében, és a nemzetközi piacon sem tudunk operettszerzőről.” Hozzáteszik, hogy örömmel fogadnak újabb szerzőket is, de előtte bizonyítaniuk kell.
Orbán János Dénes maga közleményt adott ki az ügyben, amit szintén megküldtek lapunk részére. Ebben az író laikusnak és rosszindulatúnak nevezi a sajtóban a témában megjelent írásokat.
A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. állami tulajdonban lévő és a kulturális minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság, melynek tevékenysége a fenntartó minisztérium folyamatos ellenőrzése alatt történik. Annak, aki azzal gyanúsít, hogy én kiutaltattam magamnak a szóban forgó összegeket, fogalma sincs az állami bürokrácia szigoráról és eljárásrendjéről
– írja, majd ő is kiemeli, hogy a támogatás feltétele munka- és költségterv, valamint az indoklás, ezek alapján a kulturális kormányzat dönt a támogatás megítéléséről.
Minden egyes ilyen típusú szerződés megkötéséhez alapítói határozat szükséges, melynek kibocsátását heteken-hónapokon át tartó, különböző osztályokat érintő jogi és egyéb bürokratikus ellenőrzés előzi meg, írja: jóvá kell hagynia a Társaság felügyelőbizottságának, a minisztérium különböző osztályai és főosztályai jogi testületének és vezetőinek, ezt követően a helyettes államtitkár, végül az államtitkár ellenjegyzése szükséges. Azaz a szerződéseket a teljes apparátusnak előzetesen jóvá kellett hagynia, ami állítása szerint minden egyes esetben szabályosan meg is történt. Hozzáteszi:
Minderről illendő és észszerű lett volna tájékozódni, mert így az írások nem tényfeltárásnak, hanem rágalmazásnak minősülnek. A mindenfélét vizionáló kommentelőket is ki kell ábrándítanom: nekem ebben a regiszterben semmilyen döntési pozícióm nem volt, én a szerződő fél vagyok, aki olyan szerződéseket írt alá, melyeket a teljes apparátus – számos jogász, ügyvéd, bürokrata és állami vezető – jóváhagyott és ellenjegyzett. Meggyőződésem, hogy ennyi szakember nem vállalta volna a felelősséget, amennyiben a támogatás felhasználása és a szerződések támadhatók.
Orbán azt is kiemeli, hogy támadói irodalmi optikából közelítik meg a témát, holott az operettek a show-business területére tartoznak, ahol „nagyságrendekkel nagyobb léptékről és közönségről van szó, mint az irodalomban, nem beszélve a nemzetközi lehetőségekről”. Mivel egy-egy operett esetében nagy költségvetésű produkciókról, félezer ember munkájáról van szó, amelyre nézők tízezrei, hosszú távon százezrei áldozzák egy könyv árának többszörösét, így Orbán szerint értelemszerűen az alkotók bevétele is nagyságrendekkel nagyobb, mint az irodalomban: a munkadíjon felül royalty jár, azaz részesedés a jegy- és egyéb bevételekből.
Az Orfeum mágusa például állítása szerint százmilliós nagyságrendű bevételt eredményezett, a fizető közönség tízezres nagyságrendű, a televíziós közvetítéseket pedig több százezren látták, így nem összehasonlítható szépirodalmi könyvek mutatóival.
Orbán is fontosnak tartja megjegyezni, hogy jelenleg nem tudni egyetlen más operettlibrettó-szerzőről sem Magyarországon, sem máshol, „ugyanis az operettírást már rég abbahagyták, csak a klasszikus operetteket játsszák”.
Senki nem hozza képbe az olvasókat a ténnyel, hogy a Budapesti Operettszínház történelmet írt azzal, hogy fennállásának 100. évfordulóját 2023-ban egy új nagyoperettel ünnepelte meg, és egy évszázaddal Kálmán Imre és Lehár forradalma után ismét operettforradalom zajlik Magyarországon
– írja.
Hozzéteszi: Az Orfeum mágusa sikerének és innovatív mivoltának köszönhetően az előző kulturális kormányzat egy operettforradalom-projektet indítványozott, új produkciók megalkotását, tekintettel a világon egyedülálló kezdeményezésre és a benne rejlő lehetőségekre, továbbá tekintettel arra, hogy nemzetközi szinten is bizonyított alkotógárdát sikerült verbuválni, például Hollywood által is dolgoztatott hazai zeneszerzőket.
Ennek a nagyszabású projektnek örülni kellene, hiszen nemzeti érdek, nagy lehetőség arra, hogy Kálmán és Lehár után még inkább kisajátítsuk azt a műfajt, amely hungarikum, és amelyben a legjobbak voltunk és vagyunk a világon.
Orbán szerint az operettben ráadásul sokkal kisebb befektetéssel lehet magyar sikereket elérni, mint például a filmiparban, ahol nincs esélyünk versenyezni a hollywoodi gépezettel. „A projekt zászlóshajója, a Budapesti Operettszínház ősszel 230 állomásos európai turnéra indul a Disney felkérésére. Benne vagyunk a nemzetközi körforgásban. Érdemes mindezt néhány személy iránt táplált politikai unszimpátiából fölrúgni? Nem ártana elgondolkozni rajta, mert ez egy történelmi lehetőség, a vele járó felelősséggel együtt” – írja.
A konkrét szerződéseről azt írja, a témában megjelent cikkek összemosták a munkadíjat a felhasználási jogok értékesítésével:
- a munkadíj bruttó 7,5–15 millió Ft volt librettónként
- a felhasználási jogokat illető szerződések értelmében a szerződések időtartama alatt történő minden jegy- és egyéb értékesítésből származó alkotói royalty a KMTG-t és ezáltal a fenntartó minisztériumot illeti meg – 9 nagyprodukcióból.
A megtérülés potenciálját mi sem bizonyítja jobban, írja, mint hogy például a Dankó Pista premierjéből a KMTG 8,2 millió Ft-ot bevételezett egyetlen előadásból.
„2031 szeptemberéig számtalan kőszínházi- és aréna-előadást lehet játszani, fesztiválokra vinni, a nemzetközi piacon értékesíteni és megfilmesíteni. Szintúgy a többi műből. Amennyiben a projekt folytatódik – ehhez a Társaság megkapta a szükséges támogatást, melyet érintetlenül hagytunk, az új kulturális kormányzatra bízva a továbbiakat –, mind szellemi, mind anyagi szempontból megtörténik a megtérülés, és ami a legfontosabb: a magyar kultúra egy, a világon jelenleg egyedülálló innovációval gazdagodik.”
Jelenleg ez a kulturális kormányzat talán legjobb befektetése
– írja Orbán János Dénes. Sorait azzal zárja, hogy a sajtóban és a közösségi médiában közzétett posztok személyeskedéseire nem kíván válaszolni.
Krusovszky Dénes véleménycikke az ügyről alább olvasható:
The post „Ez a kulturális kormányzat talán legjobb befektetése” – Orbán János Dénes reagált a több száz milliós kifizetésekről szóló vádakra first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu





