A pécsi sürgősségi klinikán történt betegbántalmazás messze túlmutat egy intézményen és az egyéni felelősség kérdésén – írja bejegyzésében Hegedűs Zsolt. Kiemelte: sem a beteg ittassága vagy agresszív viselkedése, sem az egészségügyi dolgozókra nehezedő terhelés nem adhat felmentést egy kiszolgáltatott ember bántalmazására.
A poszt azután született, hogy a napokban nyilvánosságra került: négy ápoló a detoxikálóban többször is ájultra vert egy részeg férfit a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában. Az ügyészségi vádemelés hírére reagálva az intézmény sürgősségi osztályának vezetője, Kanizsai Péter is megszólalt, és közölte, hogy a felvételek láttán felajánlotta a lemondását, amit azonban nem fogadtak el.
Hegedűs Zsolt hangsúlyozta, hogy az intézmény már tavaly belső vizsgálatot indított, és nem a mostani sajtóhírek hatására lépett. Kitért arra, hogy az ügyet egy hozzátartozó panaszos levele indította el, ami rávilágít a visszajelzések fontosságára. Szerinte a betegek vagy családtagok panaszát nem támadásként kell értékelni, hanem a betegbiztonsági problémák feltárásának első lépéseként, és biztosítani kell, hogy a bejelentőket ne érhesse hátrány.
Kamerák és betegbiztonság
Az eset második tanulságaként a kamerafelvételek jelentőségét emelte ki. Bár a megfigyelés nem helyettesíti a szakmai felügyeletet, objektív bizonyítékot szolgáltathat, védi a beteget és a tisztességesen dolgozó munkatársakat is.
Ugyanakkor jelezte, hogy ez nem jelenthet korlátlan kamerahasználatot: a kamerák alkalmazása a magas kockázatú helyiségekben (például detoxikálókban, pszichiátriai megfigyelőkben) indokolt, intim vizsgálatokat viszont nem szabad rögzíteni.
A kórházi megfigyelőrendszerek működése korábban is téma volt Hegedűs Zsolt nyilatkozataiban, amikor jelezte, hogy a kamerákat kizárólag biztonsági és eseményfigyelésre használhatják, az arcfelismerő szoftvereket pedig kikapcsolják a kórházakban.
Országos rendszer indulhat
A harmadik tanulság az egészségügy tanulási képessége. A bejegyzés szerint az ilyen rendkívül súlyos, úgynevezett „never event” (soha meg nem történhető) eseményekből az egész ország egészségügyi rendszerének tanulnia kell.
Ennek érdekében egy olyan országos betegbiztonsági rendszer kialakítását kezdeményezi, amelyben a legsúlyosabb eseményeket anonim módon rögzítik, elemzik és közzéteszik. A cél az, hogy a más intézményekben dolgozók is megismerjék az esetek körülményeit, a hiányzó szabályokat és a bevezetett intézkedéseket, elkerülve a hibák megismétlődését.
A betegbiztonság kérdése eddig is a programja kiemelt területének számított. Korábban jelezte, hogy a nem várt eseményekből tanulni kell, és ehhez a már létező hazai NEVES (NEm Várt ESemények Jelentési Rendszere) alapjaira fognak építeni. Jelenlegi értékelését azzal zárta, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége becsülettel végzi a munkáját, és nekik is érdekük, hogy a szabályszegéseket időben felismerjék, ne lehessen eltitkolni azokat, és néhány ember elfogadhatatlan magatartása ne ássa alá egy egész szakma becsületét.
The post Országos betegbiztonsági rendszer kialakítását kezdeményezi az egészségügyi miniszter a pécsi bántalmazás után first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
