Újabb hőhullám bontakozik ki Magyarországon: a várakozások alapján pedig úgy fest, hogy hosszabb ideig tart majd, mint az egy hónappal ezelőtti esemény. A nappali csúcshőmérsékletek mellett azonban arra is érdemes odafigyelni, ad-e enyhülést az éjszaka: amennyiben ugyanis a hőmérséklet hajnalra sem csökken 20 fok alá, megjelennek a trópusi éjszakák, amikor szervezetünk képtelen rendesen kipihenni magát, írja a Másfélfok.
A HungaroMet Napijelentés kiadványai alapján idén már június 9-én előfordult trópusi éjszaka az ország egy-egy pontján, majd 10 nap szünet után, június 18-tól ismét, az ország egyre nagyobb területén jelentek meg. Június 29-én és 30-án 27,1 fokkal tetőzött eddig a minimum-hőmérséklet idén nyáron, egy-egy állomáson.
Ekkor szinte a teljes országban 20 fok felett alakultak a minimumok.
A július eddig kevésbé volt meleg, először 8-án hajnalban jelentek meg 20 Celsius-fok feletti minimum-hőmérsékletek az ország közel felén. Ezt követően július 14. és 19. között kisebb-nagyobb területet lefedve fordultak elő trópusi éjszakák. Az utóbbi napokban indult felmelegedési hullám hatására 27-én hajnalra több állomáson újra elérte a 20 fokot a minimum-hőmérséklet.
Egyértelműen kimutatható, hogy a hőmérsékleti terhelés miatt az extrém magas hőmérsékletek többlethalálozással járnak együtt. A hőstressz szempontjából különösen veszélyeztetettek az idősek, a gyermekek, a várandós nők, a krónikus betegségben szenvedők, illetve a szabadtéren dolgozó személyek – de egyébként bárki számára megterhelő lehet, ha elég hosszú ideig fennáll és elég szélsőséges.
Az egészségügyi hatások kapcsán gyakran a nappali magas hőmérsékleteket emelik ki, és a rekordoknál is sokszor ezeket kíséri nagyobb figyelem, viszont nem szabad elfeledkezni az éjszakai minimumok meghatározó szerepéről sem.
Az éjjeli alvás során ugyanis a testünk pihen, és ekkor kezd enyhülni a forró nap okozta stressz. Ha azonban éjszaka is túl meleg van, ez a szükséges regenerálódás elmaradhat, aminek következtében alvászavar, illetve szív- és érrendszerre ható stressz alakulhat ki. Emiatt a hőhullámok egészségügyi hatásainak vizsgálatakor lényegében mérvadóbb a minimum-hőmérséklet, mint a nappali maximum.
Egyre rosszabb a helyzet
A trópusi éjszakák számában egyértelmű növekedés látszik Magyarországon, az elmúlt 54 évet (1971–2025) tekintve. Míg az ezredforduló előtt évente átlagosan egy ilyen nap fordult elő, addig a 21. században már évente átlagosan három ilyen napra is számíthatunk, a területi átlagok alapján. Az adatsorból magasan kiemelkedik a 2024-es év, amely hazánkban (és globálisan is) az eddigi legmelegebb volt a mérések kezdete óta.
Ekkor 16 trópusi éjszakát kellett átvészelnünk.
A három nyári hónap közül a legtöbb eset júliusban jellemző, a legkevesebb pedig júniusban. Sokáig az ország nagyjából felén egyáltalán nem volt jellemző a trópusi éjszaka, ha az 1971–1990-es időszakot tekintjük, illetve adott évben az első és az utolsó előfordulás között jellemzően nem telt el több idő 30 napnál. Az elmúlt 20 évben viszont már szinte mindenhol detektálhattunk ilyen esetet és az időbeli megjelenés is kitolódott: több régióban 40-50 nap is eltelhetett az első és az utolsó megjelenés között, ezzel jelentősen meghosszabbodott a potenciálisan hőstresszes időszak.
Míg 1976 és 1985 között csak egy-két trópusi éjszaka fordult elő, és ezek között csupán néhány nap telt el, jellemzően július közepe és augusztus eleje között. Az évek előrehaladtával látható, hogy az utolsó előfordulás dátuma későbbre, augusztus közepére-végére tolódott (főleg 2005 után), így a szélsőségesen meleg 2024-ben például még augusztus 20. után is megjelent trópusi éjszaka. Mindezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a trópusi éjszakák gyakrabban fordulnak elő és a nyár mindhárom hónapjában jellemzők lehetnek.
The post Itthon is megszaporodtak a trópusi éjszakák, mutatjuk, miért nagy baj ez first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
