Megkezdődött a magyar nyelv és irodalom érettségi átalakításának előkészítése – közölte Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Facebook-oldalán.
A tárcavezető szerint a jelenlegi vizsga szerkezetét és tartalmát az elmúlt években számos jogos szakmai kritika érte, ezért az új Nemzeti Alaptanterv kidolgozásával párhuzamosan már most hozzáfogtak az érettségi korrekciójához.
Első lépésként teljesen megújították az érettségi tétel-előkészítő bizottságot, az új szabályozásra vonatkozó javaslatot már ez a testület dolgozza ki. A minisztérium olyan átláthatóbb és igazságosabb vizsgát szeretne, amely csökkenti és egyértelműsíti a középszintű követelményeket, pontosabban meghatározza az egyes feladattípusokat, és nagyobb szakmai szabadságot ad a magyartanároknak.
Lannert azt írta, a tervezetről nyár végén széles körű szakmai egyeztetés kezdődik, a végleges átmeneti szabályozás pedig ősszel kerülhet nyilvánosságra. Azt egyelőre nem közölte, hogy az új követelményeket melyik vizsgaidőszaktól alkalmaznák.
A miniszter a közelmúltban a Magyartanárok Egyesületének és a Történelemtanárok Egyletének képviselőivel is egyeztetett. Mint írta, a minisztérium a pedagógusok és a szakmai szervezetek tapasztalataira kívánja építeni az új szabályozást.
Takaró Mihály befolyása
A jelenlegi magyarérettségi modelljét 2024-ben vezették be. A szövegértési feladatok hagyományos leíró nyelvtani kérdésekkel egészültek ki, és megjelent a lexikális tudást számon kérő irodalmi műveltségi teszt. Eközben kikerült a vizsgából a gyakorlati szövegalkotás, így az érvelés, valamint a kérvény, panaszoslevél vagy motivációs levél megírása. A 24.hu által korábban megszólaltatott szakértők szerint ezzel éppen a magyarérettségi legkorszerűbb, a mindennapi életben is hasznos elemei szorultak háttérbe.
A 2026-os feladatsort Schiller Mariann szaktanár, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja formailag szabályosnak, pedagógiailag azonban problémásnak nevezte. Szerinte a vizsga túlzottan a lexikális tudásra és az emlékezetre épített, kevés támpontot adott az értelmezéshez, és tárgyi hibát is tartalmazott. A feladatlapban Wass Albert és Herczeg Ferenc is szerepelt, előbbi miatt a Mazsihisz a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatát kérte.
A 2020-as NAT irodalmi részének kialakításában meghatározó szerepet játszott Takaró Mihály. A tanterv Wass Albertet, Nyírő Józsefet és Herczeg Ferencet is előtérbe állította, miközben a szakmai szervezetek a túlzsúfolt tananyagot, a kronologikus szemléletet, valamint a tanári választás lehetőségének beszűkítését bírálták. Arató László akkor azt mondta a 24.hu-nak, hogy Takaró személyes irodalomtörténeti víziójára épült a tanterv, amely Herczeg Ferencet Petőfi, Arany, Ady vagy József Attila mellé emelte.
Takaró korábban Nyírő Józsefet zseninek nevezte, Kertész Imrét nem tartotta magyar írónak, a Nyugatot pedig „kis példányszámú zsidó lapocskaként” emlegette.
Lannert most azt közölte:
Takaró Mihály immár semmilyen befolyással nem bír az oktatás irányítására.
A miniszter szerint ezzel véget vetettek annak a gyakorlatnak, hogy egy politikai bizalmi tanácsadó egyszemélyben határozza meg egy teljes ágazat jelenét és jövőjét.
The post Lannert Judit: Takaró Mihálynak többé nincs befolyása az oktatásra first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
