A GKI Gazdaságkutató friss elemzése szerint 2010 és 2025 között jelentős felzárkózás ment végbe mind az árak, mind a bérek terén Magyarországon.
Míg 2010-ben a magyar árszint az uniós átlag 59 százalékát, a bérszint pedig csupán 32 százalékát érte el, addig a 16 éven át tartó Orbán-kormány időszakában 2025-re az árak 72 százalékra, a bérek pedig 49 százalékra emelkedtek az EU átlagához képest.
Azt vizsgálták, hogy Magyarország az elmúlt másfél évtizedben valóban felzárkózott-e az Európai Unióhoz, és ha igen, inkább a bérekben vagy inkább az árakban történt-e meg ez a közeledés. Az elemzés kiindulópontja az a sokak által tapasztalt jelenség, hogy külföldön egyre kevésbé tűnnek drágábbnak a bolti árak, sőt bizonyos termékek esetében olcsóbbnak is érződhetnek, mint Magyarországon. Hogy miért van ez így, az a részletekből derült ki.
Az elemzés külön kiemeli, hogy az elmúlt öt évben az élelmiszerek és az üzemanyagok ára ugrott meg a legnagyobb mértékben.
Ennek hátterében egyrészt a világpiaci sokkok, másrészt a korábbi magyar kormány válságkezelő intézkedései – például az árstopok, kötelező akciók és különadók – álltak. A hosszabb távú gazdasági felzárkózás szintén hozzájárult ahhoz, hogy a magyar árak közelebb kerüljenek az uniós átlaghoz – írja a GKI.
Kiemelték,
2025-re az élelmiszerek árszintje már az EU-átlag 95 százalékát érte el, az alkohol és dohánytermékek 87 százalékon, a bútorok és háztartási készülékek 89 százalékon álltak.
A lakhatás és rezsi átlagosan 67 százalékos szinten volt, de ezen belül a támogatott rezsi ára a 2010-es 90 százalékról 38 százalékra esett vissza, miközben más lakhatási költségek jelentősen emelkedtek.
A legnagyobb árfelzárkózás a szolgáltatásoknál történt. A szabadidős és kulturális szolgáltatások, az oktatás és különösen a turizmus ára látványosan közelebb került az uniós átlaghoz. A GKI ezt elsősorban a gyors bérnövekedéssel magyarázza, hiszen a szolgáltatások ára erősen függ a munkaerőköltségektől. Ezzel szemben a kommunikációs szolgáltatások – telefon, internet, televízió – már 2010-ben is közel uniós árszinten voltak, részben a magas, 27 százalékos áfa miatt, és 2025-re kissé az EU-átlag alá kerültek.
Az elemzés arra is rámutat, hogy a forint erősödése önmagában mérsékelheti a hazai inflációt, ugyanakkor euróban számolva automatikusan közelebb viszi egymáshoz a magyar ár- és bérszintet az uniós átlaghoz. Vagyis ugyanaz a forintban kifejezett fizetés vagy ár több eurót ér, ami statisztikailag gyorsítja a felzárkózást.
A külföldre utazók tapasztalatait a GKI részben megerősíti: az élelmiszereknél valóban előfordulhat, hogy egyes termékek Nyugat-Európában olcsóbbak, ugyanakkor a szolgáltatások Magyarországon továbbra is számottevően kedvezőbb árúak az uniós átlagnál.
A tanulmány végkövetkeztetése szerint nem igaz, hogy Magyarország csak az árakban zárkózott volna fel az EU-hoz. A bérek relatív felzárkózása gyorsabb volt, ami érdemi vásárlóerő-növekedést eredményezett. Ugyanakkor a GKI hangsúlyozza, hogy a régiós versenytársak – például több közép-európai ország – ennél is gyorsabban fejlődtek.
Ennek következménye, hogy Magyarország az egy főre jutó tényleges fogyasztás alapján továbbra is az Európai Unió utolsó helyén áll.
The post Kiszámolták, hogy tényleg olcsóbb-e külföldön vásárolni, mint a magyar boltokban first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
