Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

Tovább az erdeti cikkre:: Portfolio