Magyarország azon kevés uniós tagállam közé tartozik, amely nem várta meg a brüsszeli irányelvek véglegesítését, hanem saját, önálló nemzeti keretet adott a fenntarthatósági megfelelésnek. A 2023. évi CVIII. törvény – közismert nevén az ESG-törvény – céljai vitathatatlanul helyesek, összehasonlítható fenntarthatósági adatok, szakmailag felkészült tanácsadói réteg felépítése és a kkv-k felkészítése az export piacok adatszolgáltatási elvárásaira. Tanácsadóként, aki napi szinten ül le tárgyalni a hazai cégekkel az ESG-megfelelésről, azt látom, hogy a szándék jó, több ponton azonban mégis a saját célja ellen dolgozik a rendszer.

Tovább az erdeti cikkre:: Portfolio