A 2010-es évek vége óta észrevehetően gyakoribbá váltak a Dunán a szélsőségesen kis vízállások, a mostani, sorozatos negatív rekorddöntéseket hozó, súlyos társadalmi, környezeti és gazdasági következményekkel járó helyzetben pedig felvetül a kérdés: meddig súlyosbodhat a helyzet az előttünk álló évtizedekben, fel kell-e készülnünk akár a folyó időszakos teljes kiszáradására is? A hosszú távú klímamodellek jelenleg egyöntetűen azt valószínűsítik, hogy a nyári vízhozam akár drasztikusan is csökkenhet, a korábbi rekordalacsony vízállások pedig általánossá válhatnak a 21. század második felére, újabb történelmi mélypontokkal. Azonban a Duna alpesi és kárpát-medencei vízgyűjtője folyamatosan biztosít valamennyi utánpótlást, így az aktuális várakozások alapján a folyó hazai szakasza a következő évtizedekben sem szárad ki teljesen, de a Duna állapotát nagyban befolyásoló csapadékviszonyok előrejelzése a hőmérsékleténél is pontatlanabb és megbízhatatlanabb, még pár napos időtávon is, nemhogy évtizedekre előre tekintve.
Tovább az erdeti cikkre:: Portfolio





