A Magyar Királyság a 14-15. században aranykorát élte, és ezt a státuszát európai viszonylatban sem veszítette el. Regionális középhatalomként kezdetben aktív balkáni politikával próbálta megállítani az oszmán terjeszkedést. Nikápolyi veresége, majd a 15. század megváltozó erőviszonyai mellett azonban fokozatosan védekező stratégiára kényszerült. Ennek során a királyi udvar végvárakat épített, ütközőállamokat tartott fenn, dinasztikus hátországot keresett. A 16. század elejére azonban a nemzetközi erőviszonyok és a magyar állam belső kapacitásai között egyre nagyobb szakadék nyílt, a déli védelem fenntartása olyan pénzügyi, katonai és diplomáciai erőfeszítést igényelt volna, amelyet a Jagelló-kori rendszer már egyre nehezebben tudott biztosítani. Mohács 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk első részében a Mohács felé vezető utat mutatjuk be, magyar oldalról.

Tovább az erdeti cikkre:: Portfolio