A legenda szerint Bernie Ecclestone kinézett budapesti luxus budapesti szállodájának az ablakán, meglátta a Halászbástyát és a Duna túlsó partján a fenséges Parlament épületét. A Forma-1 legbefolyásosabb embere egy pillanatra megcsodálta a lenyűgöző kilátást, majd határozottan kijelentette:
Ide kell hoznunk a versenyt.
A történetet a legendás újságíró, Dávid Sándor is felelevenítette a 2015. július 18-án, a Nemzeti Sportnak adott interjújában. Hogy ez valóban így történt vagy sem, mindegy is, a tény, hogy 1986. augusztus 10-én a Hungaroringen rendezték meg az első, vasfüggöny mögötti Forma-1-es futamot, a Magyar Nagydíjat.
Ez egy kapitalista sport
Ecclestone 1983-ban járt először Budapesten, már akkor is azon gondolkodott, hogyan hozhatná el a Forma-1-et Kelet-Európába. Nagy üzleti potenciált látott a kommunista blokk meghódításában, kezdetben a Szovjetuniót vagy Jugoszláviát tartotta lehetséges helyszínnek.
A folyamat kulcsfigurája a budapesti születésű, Brazíliában élő Rohonyi Tamás volt, aki a Sao Pauló-i nagydíjat rendezte, igazából ő tett bogarat Ecclestone fülébe. A brit üzletember elmondta, hogy egy évvel korábban járt Moszkvában, de szürkének és sivárnak tartotta, és úgy érezte, egy percig sem akar ebben a környezetben maradni, nemhogy futamot rendezni.
A következő ötlete Jugoszlávia volt, arra viszont éppen Rohonyi mondta azt, hogy az se nem Kelet, se nem Nyugat, ha ott rendezne futamot, akkor nem a vasfüggöny mögött lenne, hanem azon ülne, jegyezte meg a szlovák SME cikke.
A Brazíliába szakadt hazánk fia Magyarországot javasolta, noha tudta, ez sem lesz könnyű menet, hiszen a Forma-1-et itthon kapitalista sportként tartják nyilván.
A gépezet azonban beindult, a brazíliai magyar nagykövetség felvette a kapcsolatot a magyar Külügyminisztériummal, jelezve, hogy egy rendszeres F1-es Nagydíj megrendezése előnyös lenne az ország számára.
A Külügyminisztérium először nem tudta, hogyan reagáljon, de nem akart azonnal elutasítónak mutatkozni.
Csak semmi bolondok háza!
Ecclestone 1983 szeptemberében a monzai Olasz Nagydíj után Budapestre repült. A már említett legenda szerint a szállodájából kinézve ekkor döntött, bár Rohonyi másképp emlékszik az esetre, szerinte Ecclestone egyszerűen kijelentette:
Európa legjobban őrzött titka, hogy ez a város ilyen szép.
Dávid Sándor „A Forma-1 világbajnokság története” című könyvében azt írta, Ecclestone nagy álma volt, hogy a világbajnokság a világ minden szegletébe eljusson, beleértve néhány szocialista országot is. A brit üzletember azt mondta, személy szerint nagyon szereti Budapestet, így minden ellenvetés ellenére a lehető legjobb ajánlatot tette anélkül, hogy megkockáztatta volna, hogy a munkatársai a bolondok házába zárják.
De Dávid is vagány volt, mert olyan kérdést tett fel, amely akár perrel is fenyegethetett volna.
„Amikor az első interjút készítem Bernie Ecclestone-nal, olyanra vetemedtem –persze még mindketten nagyon fiatalok voltunk –, hogy felvetettem neki, elterjedt a hír, amely szerint ő volt a nagy angliai vonatrablás esze, akit sosem kaptak el. Megkérdeztem, tényleg igaz-e, hogy onnan van a rengeteg pénze. Rám nézett, és azt mondta: életemben nem bántottam újságírót, de azt, aki ezt a hülyeséget leírta, bepereltem.
Majd még hozzátette: »Figyeljen ide, az eltűnt pénz még a fele sincs annak, amit nekünk meg kell keresnünk évente, hogy haladjon a Formula-1″
– nyilatkozta.
Végre lett kormányzati garancia
Az eredeti tervek szerint a Magyar Nagydíjat egy városi pályán rendezték volna meg, egyrészt ott volt a Városliget, másrészt Budapesten korábban már rendeztek autóversenyeket a Népligetben.
A magyarok azonban eleinte elutasították a rendezést, se idő nem állt rendelkezésre, se a kormányzati garanciákat nem tudták felmutatni. Ecclestone azonban nem adta fel, és végül 1985 elején aztán újraindultak a tárgyalások, és immáron a Magyar Szocialista Munkáspárt is az ötlet mellett foglalt állást.
A konstruktőrök szövetsége 650 ezer dollárt követelt a rendezési jogokért, ami akkori árfolyamon 32,5 millió forintot jelentett. A magyarok azzal számoltak, hogy az F1-es futam megrendezése öt év alatt 700 millió forintot hoz az országnak.
Az 1985-ös Belga Nagydíj alatt két sajtótájékoztatót tartottak egyszerre: a versenyen Bernie Ecclestone külföldi újságíróknak nyilatkozott, míg ezzel egy időben a Magyar Autóklub vezetője, Balogh Tibor a magyar sajtót informálta.
A szalvétára rajzolt pálya legendája
Mindketten egy történelmi mérföldkőről számoltak be: az 1986-os versenynaptárban szerepelt a keleti blokk első versenye, a Magyar Nagydíj.
Időközben világossá vált, hogy a Népligetben vagy a Városligetben tervezett pályákat nem lehet majd kellőképpen biztosítani, így jött egy teljese új helyszín Mogyoród mellett. A Hungaroring építése rekordidő alatt, nyolc hónap alatt lezajlott.
Ecclestone egyszer kihívott minket Londonba. Mondtuk neki, hogy szeretnénk látni egy pályát, de ő azt felelte, egyet sem nézhetünk meg. Vendégül lát minket, bármit tehetünk, azt ő fizeti, de pályákra nem mehetünk el, mert akkor arra fogunk hivatkozni, hogy ez vagy az Silverstone-ban is így néz ki…
Azt mondta, hogy mindent a saját kútfejünkből kell csinálnunk. Kivétel nélkül minden tetszett neki, csak két-három javaslatot tett. Ennek nagyjából az egyik felét teljesítettük, a másik fele nagyon nem volt ésszerű” – nyilatkozta anno a Hungaroring főtervezője, Papp István.
Azt a városi legendát viszont cáfolta, hogy a pálya nyomvonalát Ecclestone tervezte volna úgy, hogy lerajzolta egy szalvétára.
„Ha Ecclestone tényleg rajzolt volna egy pályát, mi mégis mihez kezdtünk volna vele? Legfeljebb nem töröljük meg a szánkat azzal a szalvétával. Mindenesetre nagyon jó volt vele a kapcsolatunk” – tette hozzá.
Az építési munkálatok 1985. október 18-án kezdődtek, végül a pálya három héttel a tervezett időpont előtt, 1986. május 15-én készült el.
Piquet látványos előzése
Az első Forma-1-es futam iránti érdeklődés a vártnál is nagyobb volt: a hétvégén 300 ezer látogató érkezett a Hungaroringre, több ezren utaztak Csehszlovákiából, Lengyelországból, Kelet-Németországból, Romániából és Bulgáriából is.
A vasárnapi nagydíjat 200 ezer néző tekintette meg, ami közel egy évtizedes rekord volt az F1 világában. Ezt 1995-ben sikerült megdönteni, amikor 210 ezer szurkoló vett részt az Ausztrál Nagydíjon Adelaide-ben.
A nézők pedig nem akármilyen csatát láthattak, ugyanis két brazil ikon, Nelson Piquet és Ayrton Senna csatázott az első helyért.
A futam végül egy látványos előzéssel dőlt el: Piquet a célegyenes végén kívülről kerülte meg a pole-ból induló honfitársát, majd bevágott az első kanyarba, amit szinte keresztben állva, már-már driftelve vett be. A vagány megoldás után a kigyorsítás is jól sikerült, aminek köszönhetően meg sem állt a történelmi futamgyőzelemig.
„A Hungaroring hatalmas siker”
Az első Magyar Nagydíjat a világsajtó is nagy figyelemmel kísérte.
A verseny lehetővé tette Kelet és Nyugat békés találkozását
– írta a német Frankfurter Allgemeine Zeitung.
„A magyarok tudják, hogyan kell rendezvényeket szervezni, és most ezt meg is mutatták mindenkinek. Minden simán ment” – vélte a Bild.
A francia L’Équipe újság is dicsérte az új helyszínt: „A magyarok mindent megértettek a Forma-1-ből. A Hungaroring hatalmas siker”
Az olasz La Gazzetta dello Sport is lelkesedett:
Magyarország és a Forma-1: szerelem első látásra.
The post Ecclestone a saját gyermekeként szerette a Hungaroringet – 40 éve rendezték az első Magyar Nagydíjat first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24sport
