A politikus azt mondta, hogy a Tisza azért támogatta Baka András köztársasági elnöki jelölését, mert olyan személyiséget kerestek, aki képes megtestesíteni a nemzet egységét, és független a mindenkori kormánytól.
Szerinte Baka már beiktatási beszédében is világossá tette, hogy szükség esetén a Tiszával szemben is kész fellépni, ami egy köztársasági elnöktől természetes és kívánatos hozzáállás.
Mikor jöhet az új alkotmány?
Melléthei-Barna Márton szerint még nincs végleges döntés arról, hogy lesz-e közvetlen köztársaságielnök-választás Magyarországon. Úgy véli, hogy az új alkotmány legkorábban 2027 őszére készülhet el.
Ha a közvetlen államfőválasztás mellett döntenek, akkor az első ilyen voksolás leghamarabb 2027 végén jöhetne.
Ha az a döntés születik, hogy a köztársasági elnököt továbbra is közvetve, a képviselők válasszák meg, nem látom szükségességét Baka András mandátuma megszüntetésének. De, ha az alkotmányozás eredményeként közvetlen elnökválasztás lesz, akkor nyilván ki kell írni a választást, amelyen még senki nem tudja, kik lesznek jelöltek.
Magyar Péter improvizációiról is beszélt
Az interjúban szóba került Magyar Péter politikai stílusa is. Melléthei-Barna szerint a Tisza vezetője az ország kevés valóban profi politikusának egyike, és az eddigi váratlan húzásai többnyire sikeresnek bizonyultak.
A Polgár Judit lehetséges köztársasági elnöki jelölése körül kialakult vitát ugyanakkor kommunikációs félreértésnek nevezte, és elismerte, hogy a párt és a választók egyaránt tanulják még a demokratikus részvétel új formáit.
Volt egy kommunikációs félreértés is szerintem arról, hogy mit jelent a társadalom bevonása a döntésbe. Péter fellelkesült, mert nagyon különböző hátterű, a közösségünktől teljesen független civilek felvetették, hogy Polgár Judit legyen a köztársasági elnök, és mind a miniszter, mind a vezető politikusok alkalmasnak tartották őt, és Péter erről kommunikált. A társadalom pedig mást képzelt a folyamatról.
Vita a vagyonvisszaszerzési hivatalról
A Tisza politikusa védelmébe vette a korrupciós ügyek feltárására létrehozott vagyonvisszaszerzési hivatalt. Szerinte az elmúlt 16 évben eltűnt közpénzek felderítéséhez szükség van egy erős, az ügyészségtől elkülönülő intézményre.
A hivatal jogköreivel kapcsolatos kritikákat túlzónak tartja, és úgy véli, a szervezetet ugyanazok a jogi korlátok kötik majd, mint más állami hatóságokat.
Értem, hogy megy az ijesztgetés, az ÁVH-zás, a csengőfrászozás, de ez a hivatal korrupciós ügyekkel foglalkozik majd.
A társadalmi megosztottságról
Melléthei-Barna szerint a politikai szembenállás jelentős része mesterségesen gerjesztett. Úgy látja, a korrupció, az egészségügy és a gyermekvédelem olyan ügyek, amelyekben először kellene társadalmi konszenzust teremteni.
Azt is hangsúlyozta, hogy a Tisza és a Fidesz képviselőinek közösen kellene dolgozniuk a fontos közjogi kérdésekben, például az alkotmány vagy a médiatörvény ügyében.
A politikus visszautasította a Fidesz állítását, miszerint az uniós források megszerzéséhez szükséges jogszabályok egy „salátatörvényben” szerepeltek volna különféle, oda nem illő elemekkel. Szerinte a csomag minden pontja az uniós pénzek lehívásához volt szükséges, és nem léteztek a kormánypárt által emlegetett „titkos paktumok”.
A beszélgetésben szóba került az is, hogy az állami vagyonról és a termőföld védelméről szóló törvényeket eredetileg kivették volna a kétharmados jogszabályok köréből, de végül visszakerültek.
Mi úgy gondoljuk, túl sok a kétharmados jogszabály, ami egy mindenkori egyszerű parlamenti többséget köt. Természetesen szükséges az alaptörvényen, alkotmányon kívül más jogszabályok stabilitását kétharmados szabályokkal biztosítani, de megítélésem szerint jelenleg túl sok ilyen jogszabály van.
The post Melléthei-Barna: A vagyonvisszaszerzési hivatal nem lesz ÁVH first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
