Két rendszerváltó jellegű kormánykezdet
A száznapos mérleg politikai szempontból különösen alkalmas a 2010-es és a 2026-os kormánykezdet összevetésére. 2010-ben a második Orbán-kormány kétharmados parlamenti többséggel kezdte meg működését, és a politikai rendszer gyors átalakításának programját hirdette meg. 2026-ban a Tisza-kormány váltotta fel tizenhat év után az Orbán-kormányt, és szintén erős, kétharmados parlamenti többséggel indult. A két kormány eltérő történelmi helyzetben, de hasonlóan erős parlamenti felhatalmazással kezdett, s mindkettő a saját győzelmét forradalminak, rendszerváltónak értelmezte a politikai felhatalmazás mértékének szempontjából.
Ez a párhuzam különösen alkalmassá teszi annak a vizsgálatát, hogy az új politikai többség az első száz napban milyen mértékben látott neki a kormányzati munkának, s cselekvései miként hagytak – egyfajta indikátorként – nyomot a jogalkotás és kormányhatározatok területén. Vagyis mennyi, és milyen jogszabályok és határozatok jelzik a kormányzás intenzitását.
Fontos megemlíteni, hogy a két kétharmados kormányzás között egy jelentős különbség is van. Míg 2010-ben Orbán Viktor egy konszenzuális demokráciamodell választási és politikai rendszerében szerzett kétharmadot, melyet meghirdetetten leváltani akart, addig Magyar Péternek egy hibrid demokrácia abszolút köztársaságának parlamentjét sikerült bevennie kétharmados többséggel. Egy olyan abszolút köztársaságét, amelyben minden arra épül, hogy az abszolút szuverénként kormányzó miniszterelnök akarata zavartalanul áramoljon, lehetőség szerint minden hatalmi ágban és minden társadalmi alrendszerben.
Magyar Péter így beült abba a miniszterelnöki székbe, amelynek hatalmi erőtere eleve a gyors politikai akarat átvitelére épült, s amelyhez a parlamentben meglévő kétharmados többség azonnali jogalkotási, alkotmányozási hátteret biztosít. Vagyis birtokba vette Orbán többségi-hegemón politikai rendszerének alkotmányozni tudó törvényhozó és végrehajtó hatalmát, amely által az orbáni abszolút köztársaság összes többi hatalmi területe is cserélhetővé vált az új hatalom számára.
Magyar Péter kétharmada márpedig pont ezért született, mert azt ígérte, hogy lebontja, felszámolja Orbán abszolút köztársaságát.
Mindezek tisztázása mellett érdemes a 2010-es és a 2026-os kétharmados hatalomváltások első száz napját megvizsgálni jogalkotási és a saját hatáskörében hozott döntései szempontjából – ez utóbbiak azért is fontos indikátorok, mert a kormány munkavégzésének primér lenyomatai. Ezekből együttesen ugyanis mindkét, magát rendszerváltónak, forradalminak mondó kormány tevékenysége, ennek intenzitása és volumene, valamint cselekvési fókusza világosan megmutatkozik.
Különösen érdemes ezt megtenni akkor, amikor a Tisza-kormány működésére az ellenzék, de még a média egy jelentős része is a „Facebook-kormányzás” megnevezést használja, arra utalva, mintha a Tisza-kormány és Magyar Péter valamiféle látványkormányzást folytatna csak a „valós”, „tényleges” kormányzással szemben – bármit értsenek is ez utóbbi alatt.
A Magyar Közlöny és a Nemzeti jogszabálytár adatainak elemzése alapján – több terminológiai eltérés és jogszabályi átnevezés miatt néhol nehézzé vált az adatok összesítése és egybevetése – a legfontosabb jogalkotási és kormányzati döntéshozatali aktivitásról és ezek volumenének összehasonlításából a következő tények állapíthatóak meg:
The post Zárug Péter Farkas: Facebook-kormányzás-e a Tiszáé? – Forradalmi kormányok első 100 napja a jogalkotás és kormányhatározatok tükrében first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
