Csütörtök késő este élesedett az az oldal, ahol bárki számára elérhetőek a kórházi fertőzések és járványok intézményi adatai. Óriási adathalmazról van szó, az értelmezés nem egyszerű – ehhez próbálunk segítséget nyújtani.

Hol érhetőek el az adatok?

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) egy interaktív internetes felületen, úgynevezett dashboardon tette közzé az adatokat. Az oldal a központ saját fejlesztése, amelyen három hónapig dolgoztak. Az NNGYK az elmúlt hetekben két háttérbeszélgetést is szervezett a sajtónak, hogy bemutassák a dashboardot. A testület szerint az, hogy egy teljesen nyilvános, bárki számára elérhető honlapon lehet böngészni az adatokat, európai szinten is nagy teljesítménynek nevezhető.

Milyen adatok kerültek nyilvánosságra?

Az első etapban az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és járványok, valamint az úgynevezett európai pontprevalencia-vizsgálat hazai adatai váltak nyilvánossá. Vagyis:

• a Clostridioides difficile nevű baktérium okozta fertőzéseké (a szakmai rövidítése CDI), – ez egy olyan baktérium, ami a bélben elszaporodva súlyos hasmenést és vastagbélgyulladást okozhat),
• az egészségügyi ellátással összefüggő járványoké,
• valamint a 2022-es európai pontprevalencia-vizsgálaté (ez néhány hetes időszakra vonatkozó, egyszeri „pillanatfelvétel” a kórházakról).

Honnan származnak az adatok?

A Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) több év alatt kialakított adatbázisából. Az adatgyűjtés és az adatok feldolgozása egységes definíciók és validált surveillance-módszertan alapján történik. Az adatokat évente frissítik és letölthető adatbázis formájában is hozzáférhetők lesznek. A módszertan egyik legfontosabb alapelve, hogy az intézményi adatok önmagukban nem alkalmasak a kórházak egyszerű rangsorolására vagy összehasonlítására.

Az összes létező kórházi fertőzést nyilvánosságra hozták?

Nem. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések közé tartoznak többek között a műtéti sebfertőzések, a katéterezéssel összefüggő húgyúti fertőzések, a centrális vénás katéterhez köthető véráramfertőzések, a lélegeztetéssel összefüggő tüdőgyulladások, az intenzív osztályos és a koraszülöttosztályos fertőzések – ezek adatai nem kerültek nyilvánosságra csütörtök késő este, ahogy az sem, hogy a kórházakban mennyi alkoholos kézfertőtlenítőt használnak. Utóbbira az NNGYK ígérete szerint a későbbiekben külön adatközlő felületet fejlesztenek. A mostani adatközlésnek lesz egy második üteme: november 30-tól jönnek a többféle antibiotikumnak ellenálló, multirezisztens kórokozók (MRK) és a véráramfertőzések (VÁF) intézményi adatai.

Hogyan működnek az adatokat tartalmazó dashboardok?

A felületen kiválasztható az országos adaton túl az adott intézmény és az év, majd „kártyákon”, „csempéken” és grafikonokon jelennek meg az adott kórház adatai (betegellátási, fertőzési) ötéves idősorokban. Az egyes adatokhoz, adatsorokhoz infoboxokat, fogalom-meghatározást is fűztek a készítők.

Miért jó, hogy nyilvánosságra került a kórházi fertőzések adatbázisa?

Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos reményei szerint a nyilvános adatközlés segíti a kórházakat abban, hogy növekedjen a betegbiztonság és megtegyék az ehhez szükséges fejlesztéseket. Elindulhat az infekciókontroll javulása, ami valóban azt eredményezheti, hogy csökkennek a fertőzések. Emellett a betegek bizalma is nőhet az ellátással és az egészségügyi rendszerrel kapcsolatban.

Minden kórház fertőzési adatai nyilvánosak?

Nem, csak a magyarországi aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó kórházak fertőzési adatait tették közzé. A krónikus és rehabilitációs ellátást nyújtó intézmények adatai nincsenek a dashboardokon.

Mire nem alkalmas az adathalmaz?

Bár elsőre úgy tűnhet, össze lehet hasonlítani a kórházakat a „teljesítményük” alapján, valójában ez nem így van. Az NNGYK is többször hangoztatta, az adathalmaz nem alkalmas arra, hogy kórházi rangsort állítsunk fel, és nem is ez a cél. A központ hangsúlyozza: a közzététel célja a megelőzhető fertőzések visszaszorítása és a tanuló egészségügyi rendszer kialakítása, nem pedig az intézmények megbélyegzése. A rangsorolás nem is igazán lehetséges, hiszen a fertőzési mutatókat jelentősen befolyásolja egyebek mellett a kórház profilja, az ellátott betegek állapota, a beavatkozások összetettsége, valamint az is, hogy az adott intézmény milyen intenzíven keresi, vizsgálja és jelenti a fertőzéses eseteket. Egy, az adatokat lelkiismeretesen szolgáltató, sok súlyos beteget ellátó kórház fertőzési számai rosszabbak lesznek, mint egy kisebb intézmény adatai, így a kettőt nem lehet egymással összevetni, pláne nem rangsorolni.

Mi befolyásolja a fertőzési mutatókat?

Sok minden. Az ellátott betegek súlyossági állapota és életkora, az ellátás szakmai összetettsége (pl. progresszivitási szint), valamint az is, hogy az adott kórházban milyen intenzitással és mikrobiológiai háttérrel zajlik a fertőzések felderítése.

Magas fertőzési adat = rossz ellátás?

Nem feltétlenül. Az intézményi számokat nem lehet önmagukban értelmezni. A fertőzési mutatókat jelentősen befolyásoljál a fentebb részletezett szempontok. Ferenczi Tamás azt mondta, a magasabb esetszám nem jelent feltétlenül rosszabb betegellátást – aki több mintát vizsgál, több fertőzésesetet is talál. Ahogy az alacsony számokból sem következik automatikusan, hogy egy intézményben minden rendben van, hiszen a kedvezőbbnek látszó eredmény mögött akár aluljelentés is állhat.

Miért publikálták az adatokat?

Ez volt a Tisza és Hegedűs Zsolt egyik legfontosabb egészségügyi vállalása. Ráadásul a szakemberek is évek óta hangoztatják, hogy jelentősen rontja az egészségügyi rendszerbe vetett bizalmat, ha az adatok titkosak: a kórházakra, osztályokra vonatkozó transzparencia hiánya megnehezíti egy felelősebb egészségügy kikényszerítését. Korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az adatok nyilvánosságra hozásáért pert indított, amit 2018-ban meg is nyert. Később a Direkt36 írt cikksorozatot a témában.

The post Nyilvánosak a kórházi fertőzések adatai: mit, hol és hogyan kell nézni? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu