Nagy a baj: a vártnál hamarabb pusztulnak a Mecsek bükkfái

2015-ben még egészségesnek látszott az a mintegy százéves, 33 méter magas bükk, amelynek 2019-re már egyetlen élő hajtása sem maradt. A közel 80 centiméter törzsátmérőjű fa ma részben álló csonkként, részben kidőlt holtfaként biztosít élőhelyet az erdő lakóinak – derül ki a Mecsekerdő Zrt. lapunknak küldött közleményéből.

Egy-egy idős fa pusztulása önmagában természetes. A társaság szerint azonban figyelmeztető jel, hogy a hanyatlás egyre több fát érint, és már az összefüggő lombkoronát veszélyezteti.

A változás különösen feltűnő egy 315 hektáros erdőtömb déli és délnyugati fekvésű, meredek, gyakran köves hegyoldalain. Az erős napsugárzásnak kitett fákat egyszerre terheli

  • a gyakoribb aszály,
  • a magas hőmérséklet
  • és a fokozott párologtatási kényszer.

A legyengült állomány a kártevőkkel és kórokozókkal szemben is kevésbé tud védekezni.

A bükkösök állapotát és az erdészek alkalmazkodási kísérleteit Molnár Dénes erdőgondnok mutatja be az Erdőmánia legújabb YouTube-videójában. A Mecsekerdő egy érintett erdőrészletben 2015 óta követi a változásokat: 32, egyenként 500 négyzetméteres mintaterületen évente megmérik a fákat, és rögzítik az állapotukat.

A kerítés mögött 18 fafaj fiatal fái nőnek

Az erdőtömb sérülékenységéhez a története is hozzájárul. A korábbi fákat 1897 és 1906 között, alig tíz év alatt termelték ki, így az utánuk kialakult, jellemzően 120 évnél idősebb állomány lényegében egykorú. Emiatt a leromlás is közel egyszerre, nagyobb összefüggő területen jelentkezhet, miközben a klíma jelentősen megváltozott a fák fiatal korához képest.

A melegebb, szárazabb viszonyokat várhatóan jobban tűrő mezei juhar, virágos kőris és barkócaberkenye jelen van a területen, de többnyire kis arányban. A természetes megújulás során továbbra is a bükk a legerősebb, ráadásul a szarvasok és az őzek a többi fafaj fiatal egyedeit szívesebben fogyasztják.

A különbséget jól mutatja a filmben szereplő erdőfelújítás: egy elkerített, 700 négyzetméteres részen, a vadak rágásától védve 18 fafaj újul, közvetlenül mellette viszont a korábbinál is nagyobb bükkdominanciájú fiatal erdő fejlődik.

A Mecsekerdő ezért a kerítéssel védett felújításokban minél több fafaj megtelepedését igyekszik segíteni. Ehhez a fiatal fákkal versengő növényzet szabályozására, később a fafajok közötti válogatásra, helyenként pedig szárazságtűrő fajok pótlására is szükség lehet. A céljuk, hogy a következő erdőben a bükk mellett más fajok is nagyobb szerepet kapjanak.

A kivágás és a várakozás is kockázatos

A társaság szerint az idős állomány állapota sok helyen már nem teszi lehetővé, hogy kizárólag egyes fák kivágásával alakítsák át az erdőt. A felújítások kisebb egységekben zajlanak, de ezek között 2-3 hektáros vágásterületek is vannak.

A közlemény kitér arra is, hogy ezek megszakítják a zárt erdőképet, és helyben az erdei mikroklímát sem őrzik meg. Az ilyen beavatkozások az erdőgazdaság szerint akkor segíthetik a hosszú távú alkalmazkodást, ha gyorsan megindul a felújítás, és több fafajból álló, ellenállóbb erdő fejlődik a helyükön.

A túl korai kitermelés károsíthatja a még működő erdőborítást, a túl hosszú várakozás viszont azzal járhat, hogy a lombkorona magától is felszakadozik. Közben a pusztuló fák gazdasági értéke csökkenhet, miközben a következő erdő felnevelésének költségei megmaradnak. A társaság hangsúlyozza: az álló és fekvő holtfa nélkülözhetetlen élőhely, ezért nem minden pusztuló fa kitermelése indokolt.

A magára hagyás ebben a helyzetben nem semleges döntés. A nagy területen egykorú állomány egy korábbi gazdálkodás és egy korábbi klíma viszonyai között alakult ki.

– fogalmazott Molnár Dénes.

A probléma túlmutat a Mecseken: augusztusi riportunkban az országszerte kiszáradó erdőkről írtunk, és arról, hogy a most látható pusztulás jelentős részét az évről évre visszatérő aszály okozta.

Koncz Péter ökológus egy korábbi, a hőség és a vízhiány erdei hatásait bemutató cikkünkben a folyamatos erdőborítás és a kis léptékű fakitermelés szerepét emelte ki a nedvesség megőrzésében. A túlzott vadállomány szerinte is akadályozza az erdők természetes megújulását, és rontja vízmegtartó képességüket.

Kapcsolódó
Erdők száradnak ki Magyarországon, annyira durva az évről évre visszatérő aszály

Hatalmas foltokban kopaszodnak a fák számos hazai erdőben – néhány éve valami megváltozott.

The post Nagy a baj: a vártnál hamarabb pusztulnak a Mecsek bükkfái first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest