Biokémiai párbeszéd a bélrendszer és az idegrendszer között

A bél-agy-tengely működését idegi, hormonális, immunológiai és biokémiai folyamatok együttese biztosítja. Grób Franciska pszichológus szerint ez az emésztőrendszer és az idegrendszer között zajló kommunikáció mindkét irányban folyamatos.

A pszichológus kiemeli, hogy a gyakorlatban ez azt jelenti: a bélflóra állapota ugyanúgy hatással lehet a gondolkodásunkra, a koncentrációnkra és a stresszadaptációnkra, mint ahogyan a lelki terheink kihatnak a gyomrunkra.

Németh Sándor, a BioTechUSA termékspecialistája szerint éppen ezért nem érdemes egyetlen „bél–agy vitaminban” vagy univerzális étrend-kiegészítőben gondolkodni. A megfelelő működéshez az étrend, a bélben élő mikrobiota anyagcseréje, az idegrendszer állapota és a megfelelő tápanyag-ellátottság együtt járul hozzá.

A bélrendszerben az idegrendszerre is ható vegyületek termelődnek. Ilyen például a köznyelvben gyakran „boldogsághormonként” emlegetett szerotonin, amelynek nagy része a bélben képződik. Németh Sándor hozzáteszi, hogy bizonyos bélbaktériumok a természetes feszültségoldóként ismert Gamma-aminovajsavat (GABA) is képesek előállítani, amely az agy egyik legfontosabb gátló neurotranszmittere, az agy megnyugtatásáért felel.

A szakértő ugyanakkor óva int a túlzott leegyszerűsítéstől:

A bélben képződő GABA és az agyi GABA-rendszer kapcsolata összetett. Abból, hogy egy baktérium GABA-t termel, még nem következik automatikusan, hogy az közvetlenül növeli az agy GABA-szintjét vagy javítja a mentális teljesítményt.

„Az viszont tény, hogy a rostok kulcsszerepet játszanak a bélhám épségében és a bél-agy kommunikációs jelátvitelben” – emeli ki a termékspecialista. A fermentálható rostokat a vastagbél mikroorganizmusai részben hasznosítják, miközben rövid szénláncú zsírsavak, például acetát, propionát és butirát keletkeznek. Ezek a vegyületek a bélnyálkahártya védelmével és az immunrendszer működésével is összefüggésbe hozhatók.

Az ördögi kör: Amikor a stressz emésztési panaszokat okoz

Ha a bél-agy-tengely működésében zavar keletkezik, az nemcsak fizikai, hanem pszichés tünetekben is megmutatkozhat. „Az emésztőrendszer egyensúlyának zavara olykor együtt járhat fokozott ingerlékenységgel, csökkent stressztűrő képességgel, koncentrációs nehézségekkel vagy mentális fáradtsággal” – hangsúlyozza Grób Franciska.

A tartós stressz során a szervezet az erőforrásokat a túlélésre összpontosítja, így az emésztési folyamatok háttérbe szorulnak. Ez emésztési kellemetlenségeket szül, a testi tünetek miatti aggodalom pedig újabb szorongást vált ki.

Így alakul ki az az ördögi kör, amelyben a stressz rontja az emésztést, a rossz emésztés pedig tovább növeli a feszültséget. A tüneteket éppen ezért mindig komplex, biopszichoszociális szemléletben kell vizsgálnunk

– emeli ki Grób Franciska.

Az idegrendszer megfelelő működéséhez az az esszenciális zsírsavak és a mikrotápanyagok is elengedhetetlenek. Németh Sándor emlékeztet arra, hogy az omega-3 zsírsavak közé tartozó DHA igazoltan hozzájárul a normál agyműködés fenntartásához (napi 250 mg bevitel mellett), míg a B-vitaminok, a magnézium és a cink a normál idegrendszeri, pszichológiai és kognitív működésben játszanak igazolt szerepet. A D-vitamin szintén megkerülhetetlen, gondoljunk csak az immunrendszer megfelelő működésében játszott szerepére, sőt egyre több kutatás tárja fel a D-vitaminszint és a bélflóra diverzitás közötti élénk kapcsolatot is.

Probiotikum, prebiotikum és rost: mit mond a tudomány?

A bélflóra egészségének támogatásakor gyakran találkozunk szakkifejezésekkel. Németh Sándor kiemeli, a bélflóra támogatásában a probiotikumok és a prebiotikumok is szóba kerülhetnek, de a kettő nem ugyanaz. „A probiotikum maga a mikroorganizmus, baktériumtörzs” – magyarázza a szakértő. A prebiotikum ezzel szemben a „táplálék”, amelyet bizonyos mikroorganizmusok szelektíven hasznosítanak. „Az élelmi rost ennél tágabb kategória. Nem minden rost prebiotikum, és nem minden rostot fermentál ugyanúgy a mikrobiota. Egyes rostok főként a széklet tömegét vagy a béltranzitot befolyásolják, mások – például az inulin – intenzívebben fermentálódnak.”

A probiotikum és a megfelelő közeg (a prebiotikumok és/vagy a fermentálható rostok) kombinációját pedig szinbiotikumnak nevezzük.

A szakértő a prebiotikumok és rostok esetén fokozatosságra int: a puffadás elkerülése miatt a rostbevitelt fokozatosan, bőséges folyadékfogyasztás mellett érdemes emelni.

A probiotikumoknál pedig különösen fontos, hogy nincs minden készítményre érvényes „ideális” csíraszám vagy napszak. A magasabb csíraszám önmagában nem jelent erősebb hatást.

A mikrobiom támogatásához érdemes rendszeresen, napi szinten fogyasztani fermentált élelmiszereket, mint amilyenek a fermentált zöldségek (káposzta, kimchi) és a fermentált, élőflórás tejtermékek (pl.: joghurt, kefir).

Ahogy Németh Sándor fogalmaz, nem az a cél, hogy „minél több hatóanyagot, minél nagyobb dózisban és minél hosszabb ideig” alkalmazzunk, hanem hogy az adott célhoz megfelelő megoldást válasszunk és kérjük ki egy gasztroenterológus szakember véleményét.

Mozaikok a mindennapi egyensúlyhoz

A kiegyensúlyozott mikrobiom hozzájárulhat a stabilabb hangulathoz, a jobb koncentrációhoz és a megfelelő stresszadaptációhoz, míg a mikrobiom egyensúlyának zavara egyes esetekben együtt járhat fáradékonysággal, ingerlékenységgel vagy mentális kimerültséggel. A bél-agy-tengely támogatása ugyanakkor nem szűkül le az étkezésre. A pszichológus kiemeli, hogy az egyéb életmódbeli tényezők, mint az alvás, a testmozgás és a stresszkezelés legalább ennyire fontosak.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden pszichés tünetnek a bélrendszerben kell keresni az okát. Az alváshiány, a krónikus stressz, a mozgásszegény életmód, a munkahelyi vagy családi nehézségek, illetve más testi és lelki állapotok szintén okozhatnak hasonló panaszokat.

Érdemes inkább mintázatokban gondolkodni. Ha valakinél emésztőrendszeri panaszok és pszichés tünetek egy időben jelennek meg, illetve kölcsönösen erősítik egymást, akkor érdemes figyelmet fordítani a bél-agy kapcsolatra is a teljes egészségügyi kép részeként

– fogalmaz a pszichológus.

Grób Franciska kiemeli, hogy a mai ember legnagyobb kihívása a felhalmozott feszültség fizikai levezetésének hiánya.

Evolúciós szempontból a szervezetünk ma is az »üss vagy fuss” reakcióval válaszol a stresszre. A különbség az, hogy míg őseink ezt a felhalmozott energiát fizikai aktivitással le tudták vezetni, addig mi ma sokszor egy monitor előtt ülve próbálunk megbirkózni vele. Éppen ezért a rendszeres mozgás a stresszfeldolgozás legtermészetesebb eszköze.

A mozgás mellett a tudatos, mély hasi légzés, a relaxáció, a mindfulness figyelemgyakorlatok, a megfelelő alvás, az érzelmek felismerése és kifejezése, valamint a munka-magánélet egyensúlya mind hozzájárulnak az idegrendszer megnyugtatásához. „Pszichológusként azt látom, hogy a legnagyobb változást a szemléletváltás hozza meg: ha elfogadjuk, hogy a stressz az élet természetes része, és nem ellenségként tekintünk rá, hanem olyan jelzésként, amelyre tudatosan reagálhatunk, akkor az idegrendszerünk és ezen keresztül a bélrendszerünk is kiegyensúlyozottabban működhet.”

The post A második agyunk titka – a láthatatlan kapcsolat az emésztésünk és a lelki egyensúlyunk között first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu