A kevés alvás, a rendszertelen napirend és a töredezett, rossz minőségű alvás egyaránt megzavarhatja azt a finoman összehangolt rendszert, amely a vérnyomásunkat, a pulzusunkat, az ereink működését és a stresszreakcióinkat szabályozza.

Amikor végre elalszunk, a szervezetünk átvált egy nyugodtabb üzemmódba. Lassul a szívverésünk, csökken a vérnyomásunk, az idegrendszer pedig a regenerációra helyezi a hangsúlyt. Az egészséges alvás alatt a vérnyomás általában 10–20 százalékkal alacsonyabb, mint nappal.

Ez az éjszakai „visszavétel” fontos része annak, hogy a szív és az erek is kapjanak egy kis pihenőt. Az éjszakai vérnyomáscsökkenés nem egyszerűen szünet a keringés számára, a szervezet ilyenkor olyan állapotba kerül, amely kedvez a regenerációnak, miközben kisebb terhelés hárul a szívre és az erekre.

Ha viszont keveset alszunk, gyakran felébredünk, vagy az alvásunk rendszertelen, ez a nyugalmi állapot könnyen felborulhat, és a szervezet valamiféle készenléti állapotban maradhat: aktívabb a szimpatikus idegrendszer, emelkedhet a pulzus és a vérnyomás, az erek pedig kevésbé tudnak ellazulni.

A tartós alváshiány emellett fokozhatja a stresszhez kapcsolódó idegrendszeri aktivitást és hormonális folyamatokat is. Ha pedig ez nem egy-egy kivételes éjszakát jelent, hanem heteken, hónapokon át ismétlődik, az már hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához. Nem arról van tehát szó, hogy egy átvirrasztott éjszaka után biztosan magas lesz a vérnyomásunk. Sokkal inkább arról, hogy a rendszeres alváshiány hosszú távon kedvezőtlen irányba tolhatja a vérnyomás szabályozását.

Nem csak az számít, hány órát alszunk

A legtöbb felnőtt számára általában 7–9 óra alvás ajánlott éjszakánként. Ugyanakkor nem érdemes egyetlen mágikus számot keresni. Van, akinek valamivel kevesebb, másnak valamivel több alvásra van szüksége ahhoz, hogy kipihent legyen. A lényeg, hogy az alvás rendszeres, megfelelő hosszúságú és jó minőségű legyen.

A „hétvégi bepótlás” részben segíthet abban, hogy az ember kipihenje az akut alváshiány egy részét, de nem érdemes arra építeni, hogy hétköznap rendszeresen öt-hat órát alszunk, majd hétvégén hosszú alvással mindent „lenullázunk”.

A szív-érrendszer szempontjából ugyanis nemcsak az összes alvásidő számít, hanem a rendszeresség és az alvás-ébrenlét ritmusa is. A nagy hétköznap–hétvége különbség úgynevezett szociális jetlaget is létrehozhat, amely a szervezet belső órája és a társadalmi időrend közötti eltérésre utal.

Az alvás minősége is legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Lehet valaki ágyban tölt hét-nyolc órát úgy is, hogy közben tucatszor felébred, órákon át forgolódik, vagy az alvása annyira felszínes, hogy reggel úgy kel fel, mintha szinte nem is pihent volna.

A szívünk szempontjából az sem mindegy, mennyire rendszeres az alvásunk. Ha hétköznap éjfél után fekszünk le, reggel hatkor kelünk, hétvégén viszont délig alszunk, a szervezet belső órája sem feltétlenül tudja, mire számítson. A kutatások szerint a nagyobb alvásrendszertelenség összefüggésbe hozható a magasabb vérnyomás és bizonyos szív-érrendszeri problémák nagyobb kockázatával.

Ördögi körök

Ha nem alszunk eleget, másnap általában érezzük is, hogy türelmetlenebbek, feszültebbek, ingerlékenyebbek vagyunk. Ennek biológiai oka is van: alváshiány esetén aktívabbá válhat a szervezet stresszrendszere, és megváltozhat bizonyos hormonok – például a kortizol – szabályozása.

Ha ez csak időnként történik, a szervezet képes alkalmazkodni. Ha azonban a „majd hétvégén kialszom magam” életmód állandósul, a folyamatosabb stresszterhelés már a vérnyomásra és az anyagcserére is hatással lehet.

És itt jön egy újabb ördögi kör: aki fáradt, gyakran kevésbé aktív, könnyebben nyúl gyorsan elérhető, kalóriadús ételekhez, és nehezebben figyel oda az egészséges rutinokra, ezek pedig tovább növelhetik a szív-érrendszeri kockázatot.

Mit tehetünk a szívünkért alvás közben?

Talán furcsán hangzik, de a szívbarát életmód része az is, amit este csinálunk. Segíthet, ha nagyjából azonos időben fekszünk le és kelünk fel – igen, hétvégén is. Fontos, hogy rendszeresen meglegyen a megfelelő alvásidő, és érdemes figyelni arra is, hogy a hálószoba sötét, csendes és kellemesen hűvös legyen.

A késő esti koffein, az alkohol, a nagy étkezések és a túl sok képernyőidő szintén ronthatják az alvás minőségét.

Fotó: Phytotec Hungária Bt.

Vény nélkül kapható gyógyszer

The post Így hat a szívünkre, ha keveset vagy rosszul alszunk first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu