Az idei volt a legszárazabb és második legmelegebb nyár Magyarországon 1901 óta, de a bolygó északi féltekéjének számos más országában is hasonló viszonyok voltak jellemzőek. A HungaroMet új tanulmánya ennek okaira kereste választ, és két fizikai jelenséget nevezett meg a jelenség kiváltójaként.

A szakértők megállapításai szerint a 2026-os vízhiány Magyarországon egészen a téli félévig visszanyúlik, hiszen már az év elején sem hullott elég csapadék ahhoz, hogy a nyár kezdetére a talaj telítésközeli állapotba kerüljön. A száraz talajfelszín önmagában is hozzájárulhat a nyári csapadékok elmaradásához, de idén ezt még a magas léghőmérsékletek is fokozták.

A szokásosnál melegebb levegő jóval több nedvességet tud telítetlen állapotban megtartani, így nehezebben alakulnak ki a felhők, több lesz a napsugárzás, tovább emelkedik a hőmérséklet, és kevesebb lesz a csapadék. Ezen a nyáron több hőhullám is érte hazánkat, amelyek szélsőségesen meleg levegőt eredményeztek az ország felett, ami szinte minden megmaradt nedvességet felvett az egyébként is meglehetősen száraz talajfelszínről.

Mindehhez hozzáadódott, hogy az áramló meleg levegő különösen nagy és hosszú életű anticiklonokat hozott létre. Ezek blokkolták a nedvesség áramlását a trópusok irányából a mérsékelt égövbe, miközben hatásukra a tengerfelszín is kevésbé párolgott, ezáltal még kevesebb nedvesség jutott a légkörbe. A ciklonok viszont gyengébbek lettek, és kevesebb is jött létre belőlük, ezáltal kevesebb lett a csapadék is.

A Kárpát-medencét különösen sújtotta az aszály, mivel a légkörben lévő egyébként is kevesebb nedvesség a hegyek keltette feláramlási területeken hullott ki. Ezért látszott úgy, hogy Magyarországot a határok mentén körbevette a csapadék, de az országban szinte alig esett.

Az eső hiánya tehát nem a jégkármérséklő rendszerre vezethető vissza, amit az is bizonyít, hogy a csapadék mennyisége nem nőtt meg azokban a megyékben, ahol leállították a működését. További cikkeink a magyarországi vízhiánnyal kapcsolatban alább érhetők el:

• • Kétségbeejtő a Balaton vízmérlege, miközben óriási építkezés kezdődött az egyik befolyójánál
  • 260 millió köbméter víz hiányzik – így fest a leapadt Balaton a nyár végi aszályban
  • „Meglehet, hogy nem élhetjük már azt a jövőt, amelyet korábban elképzeltünk” – elértünk a vízválságok korába?
  • Semmivé lett ezerhektárnyi víz: a kiszáradás szélén álló Kolon-tónál jártunk
  • Ezermilliárd forintból lehetne elkezdeni az ország vízpótlását

The post Kiderült, miért nem esett egész nyáron az eső first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu