Évtizedek óta kőbe vésett szabály, hogy ha laborvizsgálatra, vérvételre megyünk, az azt megelőző 8–12 órában semmit sem szabad enni, és a vizen kívül semmilyen folyadékot nem szabad bevinni. Egy friss kutatás szerint azonban néhány specifikus vizsgálattól eltekintve ez felesleges terhet ró a betegekre: a legtöbb esetben az étkezés ugyanis nem befolyásolja az eredményeket – írja a Science Alert.
A laborvizsgálatok során az éhgyomorra történő mintavétel célja, hogy stabilizálja a szervezet metabolikus mutatóit, például a vércukor- vagy a trigliceridszintet. Az elfogyasztott ételek ugyanis rövid távon megváltoztatják a vér összetételét, ami nehezítheti az orvosok számára bizonyos krónikus betegségek diagnosztizálását. A JAMA Internal Medicine szaklapban megjelent kutatás szerint ez a gyakorlat eredetileg a lipid- és glükózvizsgálatokból ered, de ma már alapértelmezés szerint sokkal szélesebb körű tesztpanelekre is alkalmazzák.
Az étgyomorra történő vérvétel azonban sokaknál fejfájást, hányingert okozhat.
Emiatt a szöuli Ulsani Egyetem Asan Orvosi Központjának laboratóriumi orvosa, Sunghwan Shin utánajárt, van-e értelme a szigorú, egységes követelményeknek.
Van értelme a böjtölésnek?
A szakember vezetésével az egyetemi kutatók retrospektív keresztmetszeti vizsgálatokat végeztek egy 670 ágyas egyetemi kórházban, 2021 és 2023 között gyűjtött laboratóriumi adatok felhasználásával. A vizsgálatban résztvevők felnőtt járóbetegek voltak, akiknél a vérvétel előtt dokumentáltan böjtöltek. Ezt három kategóriába sorolták, attól függően, hogy kevesebb mint nyolc óra, nyolc-tizenkét óra vagy több mint 12 óra volt a böjt ideje.
A végső adathalmaz több mint 9,7 millió teszteredményt tartalmazott több mint 101 ezer betegtől, amelyeket a kutatók átfésültek a böjtöléssel összefüggő, a megállapított analitikai teljesítményspecifikációkat (APS) meghaladó különbségek jelei után kutatva. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy
a vérvizsgálatok által célzott 121 analit közül mindössze 10 esetében találtak összefüggést a böjtölés időtartama és az APS-t meghaladó különbségek között.
A szakemberek szerint a glükóz, a trigliceridek, a gamma-glutamil-transzferáz és a lipáz egyértelműen magasabb volt azoknál a betegeknél, akik kevesebb mint nyolc órát böjtöltek.
Ezektől eltekintve, a legtöbb elem esetében azonban az eredmények arra utalnak, hogy a nyolc órás vagy annál hosszabb böjtölés szükségtelen terhet jelenthet. A kutatók kiemelték: bár a kommunikációt megkönnyíti a jelenlegi rendszer, az eredmények arra utalnak, hogy a hagyományos, szigorú böjtölés követelményeit érdemes lehet újragondolni egy árnyaltabb, analit-specifikusabb megközelítés javára a teszt előtti felkészülés során.
The post Miért kell koplalni a laborvizsgálatok előtt? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
