„Szakmailag top” – mondja a telefonba egy 2010 előtti államtitkár, akit azért hívok, hogy idézze fel, mire gondolt elsőre, amikor tavasszal kinevezték Lannert Juditot oktatási és gyermekügyi miniszternek. Forrásom ugyanazzal a levegővel hozzáteszi: „De politikailag nulla. Ezt gondolom róla most is.”

A gyorsjellemzésből akad részletesebb, szakszerűbb is.

Sokkal többet tud a magyar oktatásról, mint az eddigi szakminiszterek közül bárki. Csakhogy ez önmagában még nem garantálja a sikert. Ugyanis az összes területvezető közül ő a legkevésbé politikusalkat. Nagyon értelmiségi. Tudni tudja, mit kell csinálni, de hogy meg tudja-e csinálni? Ez a kérdés Juditnál. Meg hogy mikor lesz elege a kavarásból meg a kompromisszumokból.

Eddig egy zárt, kissé öntörvényű világban mozgott. A politika teljesen más, ott nem mindig lehet tudni, hogy éppen mi miért történik. És jellemzően nem is szakmai alapon mennek a kavarások.”

Egy belvárosi kávézóban Lannert Judit egyik kollégájával latolgatjuk, hogy az új oktatási miniszternek milyen esélyei vannak hosszú távon. Tud-e fordulatot hozni? Vagy csak néhány ráncfelvarrásra futja tőle, aztán bedobja a törülközőt? Légvonalban mindössze pár száz méterre egy másik asztalnál vélhetően most is ott ül Lannert Judit a Szalay utcai minisztériumban, ahol szeptember közepén faggathattam arról az életútról, amely a bársonyszékig vezette őt.

Miközben életútja – az olyan kliséken túl, hogy elismert oktatáskutató, aki régóta nyilvánosan kritizálta a NER oktatási rendszerét – valójában alig ismert, néhány korábbi nyilatkozata miatt ma ő a legtöbbet támadott miniszter az ellenzék részéről, sőt egy szerencsétlen focis megjegyzése miatt Orbán Viktor is célba vette.

Egy szűk szakmai körön kívül nemigen tudja senki, hogy ki ő, mit csinált az elmúlt évtizedekben, milyen csatákat vívott meg. Még életrajzi oldalán is csupán néhány korábbi munkahely van felsorolva, valamint egy kurta magánéleti közlés („házas, három felnőtt gyermek édesanyja”) és néhány publikáció. Amikor nekiláttam feltérképezni ezt a pályát, attól tartottam, hogy egy kicsit szürke, tudományos karrier részleteibe botlok majd minden sarokban – szerencsére tévedtem.

Érdekesebbnél érdekesebb történetek derültek ki, és mögöttük rendre ott lüktetett a személyiség éle, az egész Lannert-sztori dilemmája, a tűréshatár, a visszatérő nemet mondás, vagy ahogy azt egy ismerőse mondja: a polgári gerinc.

Lannert Judit ugyanis már többször belefutott a hatalom és a politika falába, és ilyenkor mindig felállt a székéből – de volt olyan is, hogy kirúgták sarkos véleménye miatt.

„Ez nála polgári attitűd, igazi polgári gerinc”

Eddig többször előfordult, hogy Judit egy pontnál azt mondta, hogy eddig és ne tovább. Ez nála polgári attitűd, igazi polgári gerinc. Nagyon magas morális és szakmai mércéje van. Ha azt érzi, hogy a munka elvégzéséhez nem adott a megfelelő feltételrendszer, akkor feláll. Elvtelen kompromisszumra nem alkalmas

– mondja róla korábbi munkatársa és rövid ideig főnöke, Kaposi József, az egykori Oktatáskutató Fejlesztő Intézet főigazgatója.

Ő mondja még Lannertről: „ő volt az én legőszintébb kritikusom. Amit gondol, megmondja, nyíltan, bele a szemedbe. Korrekten, de kertelés nélkül. És mindig a lényegre megy, még ha ez elsőre nem is esik jól. Nem durva, de nem is kímél. Őszinte és racionális.”

Gloviczki Zoltán oktatáskutató mindig szenvedélyesen érvelőnek és érzelmileg involváltnak látta Lannertet a szakmai rendezvényeken. Pilz Olivér tanár arra emlékszik, hogy egy ilyen konferencián alaposan összevitáztak valamin Lannerttel, „de ez nem volt rossz élmény, amikor ő érvel, akkor nem lesöpörni akar. Meggyőzhető.”

Egy másik kollégája – ő már azok közé tartozik, akik nem szeretnék, hogy nevük is megjelenjen – azt mondja a miniszterről a belvárosi kávézóban, hogy

az oktatáskutatók világában a legtöbben bölcsészek. Ilyen kedves, elmélkedő, mosolygós emberek, akik sokszor valamilyen filozófiai háttérről indulnak. Judit nem ilyen. Nagyon nem ilyen. Tulajdonképpen atipikus ebben a közegben. Nem bájolog. Másrészt nem ideológiákban, hanem a számokban és az adatokban hisz, hiszen közgazdászként végzett. Gyilkosan tud odaszúrni, ha felkészületlenséggel, ne adj isten butasággal találkozik. Akár nyersen, de szakmai alapon. Éle van annak, amit mond.

A portréhoz – amely bemutatja, hogy honnan jön és min ment át, egyáltalán kicsoda a miniszter – több mint kéttucatnyi forrást kerestünk meg, közülük akadt, aki névvel, de akadt, aki inkább háttérben mondta el véleményét, tapasztalatait. Végül Lannert Judittal is sikerült beszélnünk, aki bár az oktatási kérdésekről szívesen nyilatkozik, saját életéről nem szokott megosztani részleteket – ám 24.hu-val ezúttal kivételt tett.

The post Nem lenne jó tanárnak, de a NER-es és az MSZP-s mutyikra is egyből rácsapta az ajtót – portré Lannert Juditról first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu