A Brassó alatti hegyvidék legtöbbeknek a Bucsecs vad szikláit jelenti, pedig a szomszédos, szelídebb Baj-hegység épp arra való, hogy az ember egész nap páholyból bámulja a szemközti hegyóriásokat. A Prahova-völgy fölé tornyosuló gerinc végtelen, hullámzó gyepes hátakat kínál, de a Kárpátok ritkán adják olcsón a magasságot: Azugáról indulva a kényelem hamar elfogy, a meredek lejtők pedig gyorsan megtanítják a túrázónak, mekkora érték a határok ismerete. Hogy a könnyednek szánt gerincsétából végül fék nélküli kaptató és méltóságromboló rákjárás lett a sípályán? Sebaj, mert az őszi áfonyamezők és a sziklafalak látványa még a kompromisszumokat is megédesítette.

Tovább az erdeti cikkre:: Telex.hu