Bár a magyar vidéken nincsenek tengerpartok, kevés a szolgáltatás és a nehezen hozzáférhető az orvosi ellátás is, mégis egyre több külföldi nyugdíjas telepedik le félreeső falvainkban. A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és az ELTE kutatói közösen keresték a választ arra, mi vonzhatja őket ezekre az elnéptelenedéssel küzdő településekre, és milyen hatással van érkezésük a helyi közösségekre.
„Magyarország olyan, mint Hollandia a hatvanas években”
A statisztikák szerint Magyarországot egyre több külföldi idős választja új otthonául. Míg 2011-ben mintegy 22 ezer, 2022-ben már 38 ezer 60 év feletti külföldi állampolgár élt hazánkban. Németországból és más nyugat-európai államokból leginkább a Balaton környékére, Somogy és Zala megyébe érkeznek nyugdíjasok, az Ukrajnából érkező idősek pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határ menti falvaiban telepednek le – derül ki a HUN-REN közleményéből.
A kutatási projekt eredményei arra mutatnak, hogy a költözés mögött több, gyakran egymással összefonódó tényező áll. A Nyugat-Európából érkező idősek többsége elégedetlen volt hazájuk politikai légkörével, a koronavírus-járványra adott válaszlépésekkel vagy a bevándorlás kezelésével, és attól is tartottak, hogy romlani fog az anyagi és társadalmi helyzetük. Magyarországon ezzel szemben nyugodt légkörről, jó közbiztonságról és összetartó közösségről számoltak be. Elmondásuk szerint itt nem kell bezárni a kaput, este is biztonságosan lehet sétálni, és az emberek köszönnek egymásnak.
Magyarország olyan, mint Hollandia a hatvanas években
– fogalmazott egy holland beköltöző.
Vannak, akik a háború miatt költöznek hozzánk
A kárpátaljai magyarokat elsősorban a háború, a romló megélhetési körülmények és a kisebbségi jogok szűkülése öztönözte költözésre. Egyes családok már 2014-ben, a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kezdetén házat vásároltak a határ magyar oldalán. Ezekre eleinte leginkább másodlagos otthonként, egyfajta „B tervként” tekintettek, a koronavírus-járvány és a 2022-es orosz invázió után azonban végleg Magyarországra költöztek.
Sokan azóta is rendszeresen, akár naponta visszajárnak Ukrajnába. Számukra a költözés így nem a korábbi otthonukkal való szakítást, hanem az életük határon túli kiterjesztését jelenti. Fontos szempontnak tekintik azt is, hogy Magyarországon akár háromszor-négyszer magasabb nyugdíjat kaphatnak, mint Ukrajnában, amelyből gyakran az egész Kárpátalján maradt családot támogatni tudják.
A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy a keletről és nyugatról érkezők is kihasználják a származási és a célország közötti gazdasági különbségeket. A nyugat-európaiak a költözéssel a kiadásaikat csökkentik, a kárpátaljaiak a jövedelmüket növelik. A bevándorlás hátterében azonban eltérő tényezők állnak. Míg a nyugati nyugdíjasok többnyire egyénileg döntenek úgy, hogy új életet kezdenek egy másik országban, a kárpátaljaiaknál a költözés sokszor egy átfogóbb családi stratégia része. Több generáció megélhetését igyekeznek összehangolni, és biztonságos körülményeket teremteni az egész család számára.
The post Ezért költöznek német és holland nyugdíjasok a magyar falvakba first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
