Tíz évvel a Párizsi Megállapodás elfogadása után továbbra is látványos a különbség a klímapolitikai célkitűzések és a tényleges kibocsátáscsökkentési eredmények között. A Megállapodás értelmében minden részes állam saját klímavállalást (NDC-t) nyújt be az ENSZ felé, amelyek együtt határozzák meg a globális kibocsátási pályát. A jelenlegi vállalások azonban messze nem elegendők ahhoz, hogy a felmelegedést a párizsi cél szerinti jóval 2 °C alatt, lehetőleg 1,5 °C-on tartsák: a mostani pálya inkább 2,3–2,8 °C közötti melegedés kockázatát vetíti előre, ami súlyos hatással lenne a természetre, a gazdaságra és az emberek életminőségére. A 2025-ös év ebben a helyzetben több szempontból is fordulópontot hozott: miközben a hágai Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleménye megerősítette az államok jogi felelősségét az éghajlatváltozás elleni fellépésben, a belémi COP30 klímacsúcs inkább a politikai cselekvés halogatására világított rá. Az Energiastratégia Intézet háromrészes NEKT-kritikájának harmadik része.

Tovább az erdeti cikkre:: Portfolio