Amerika szövetségesei már nem tekintik az USA-t a kollektív biztonság, a szabadkereskedelem és a jogállamiság bajnokának. Ugyanakkor Kína növekvő gazdasági ereje és politikai befolyása sok országot aggodalommal tölt el, amelyek jóléte egyre inkább a Kínával való konstruktív kapcsolatok fenntartásától függ. Ebben a feszült új környezetben – amelyben az USA és Kína uralja a nemzetközi rendszert, Oroszország pedig annak felforgatására törekszik – Mark Carney kanadai miniszterelnök januárban arra szólított fel, hogy „a középhatalmaknak együtt kell fellépniük”. De mit is jelent ez pontosan? A “középhatalmak” megerősíthetik-e a meglévő multinacionális intézményeket, mint például az ENSZ-t? Együtt tudnak-e működni olyan kérdésekben, ahol érdekeik egybeesnek, hogy megvédjék a közös javakat? Sok okunk van arra, hogy szkeptikusak legyünk e téren. De ha ezek az országok most nem találnak módot arra, hogy érvényesítsék érdekeiket, akkor el kell viselniük mindazt, ami az amerikai-kínai dominancia által meghatározott jövőben rájuk vár.

Tovább az erdeti cikkre:: Portfolio