A 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép‑Kelet‑Európában – különösen Magyarországon – jóval nagyobb és más szerkezetű volt, mint Nyugat‑Európában, és ezzel a régió addigi felzárkózási pályájának egyik kulcspillérét, az alacsony ár- és bérszínvonalat döntötte le – áll az Európai Bizottság friss tanulmányában. Az elmúlt évek inflációs sokkja a bér‑ és inputköltségek csatornáján keresztül jelentősen átrendezte az európai országok egymáshoz viszonyított versenyképességi pozícióját. A változások Közép-Kelet-Európát és Magyarországot különösen erősen érinti, hiszen a nemzeti valuták gyors reálfelértékelődése egyre inkább aláássa a gazdasági felzárkózás évtizedekig működő pilléreit. Az ár‑ és bérfelzárkózás felgyorsulása, a lassan bővülő termelékenység és a hagyományos (olcsó munkaerőre és külföldi tőkére építő) modell kifulladása együtt könnyen „növekedési csapdába” terelheti a régiót, ha nem jön érdemi szerkezeti és versenyképességi fordulat.

Tovább az erdeti cikkre:: Portfolio