Nicolás Maduro venezuelai elnök január eleji elrablása, majd amerikai bíróság elé állítása óta állandó beszédtémává vált, hogy az immár “Donroe-elvként” emlegetett külpolitikai doktrína jegyében legközelebb Kubára vethet szemet az Egyesült Államok elnöke. Donald Trump több ízben hangot adott annak, hogy a karibi szigetország a következő a listáján, az “összeomlóban lévő” kommunista rezsim felett pedig “barátságos” eszközökkel, de akár más módon is kész átvenni a hatalmat. Miguel Díaz-Canel kubai elnök erre válaszul kijelentette, Havanna készen áll a harcra, ha ez bekövetkezne. Az amerikai szankciók, fenyegetések és a súlyos humanitárius válság közepette ugyanakkor nemrég Kuba megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat Washingtonnal. Sajtóhírek szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter és a 94 éves Raúl Castro unokája, “Raulito” között számos “eszmecsere” zajlott a jövőről, miközben Kubában is a “Delcyt keresik”, utalva az ügyvivő elnökre, aki Maduro utódjaként Amerika-barátabb irányba fordította Venezuelát.
De hogyan fogta harapófogóba Trump a szigetországot, és amerikai oldalról tényleg nem zárhatjuk ki a katonai beavatkozást sem? Milyen jövő várhat Kubára? A Global Insight legutóbbi epizódjában erről beszélgettünk Vogel Dávid Latin-Amerika-szakértővel.
Tovább az erdeti cikkre:: Portfolio





