Csaknem 100 millió éves, borostyánba kövült ősi poloskát fedezett fel egy magyar kutatócsoport – derül ki az ELTE közleményéből. A lelet alapján írt tanulmányuk szerint, ezek rovarok a földtörténet korábbi szakaszaiban fontos beporzók lehettek.
Mivel az ízeltlábúaknak nincsen csontozatuk, meglehetősen gyenge megtartású élőlények, vagyis nem igazán őrződnek meg hosszú időn keresztül maradványaik. Csupán megkövült gyantában maradnak fenn jó állapotban, például borostyánkőben, ezért a mostani felfedezés kifejezetten fontos.
A földtörténeti középidőből származó kéregpoloskára (Aradidae család) Kóbor Péter rovartani szakértő és Szabó Márton őslénykutató talált rá. Az állatot burmai borostyán őrizte meg, amely mintegy 99 millió évvel ezelőtt keletkezett a Nyugat-burmai terrán nevű földtömegen.
A Shaykayatcoris michalskii névre keresztelt faj teljesen új a tudomány számára, és különlegessége, hogy színjátszó (irizáló) köztakarója van, amilyet eddig még nem láttak ebben a családban.
Bár az irizálás nem ritka a poloskák közt, kifejezetten szokatlan az olyan rejtett életmódú csoportoknál, mint a kéregpoloskák. E poloskák nevükhöz méltóan többségében fák kérge alatt élnek, és gombafonalakon táplálkoznak.
Az irizálásásnak két funkciója lehet. Elrettentésként szolgálhat, amennyiben színe élénk és mintázata feltűnő, de ez itt nem valószínű, mert a poloska alapszíne barnás. Illetve álcázásként is funkcionálhat, segítve, hogy a rovar beleolvadjon a virágos környezetbe – ez a magyarázat valószínűbb.
A borostyánban növényi darabkák és nagy mennyiségű pollen volt az állat körül, sőt még a testére is tapadt a virágpor. Ez, valamint az irizáló színezet arra utal, hogy ez a poloska viráglátogató lehetett – tehát valószínűleg beporzó szerepet is betöltött. A lelet megerősíti, hogy a poloskák szerepe a viráglátogatásban és talán a beporzásban sokkal jelentősebb lehetett az evolúció korábbi szakaszaiban, mint ahogy ma látjuk. A mai poloskák többsége már nem viráglátogató, valószínűleg más, specializáltabb beporzók (például méhek) kiszorították őket erről a „piacról”.
A felfedezés segít megérteni, hogyan alakult ki a mai rovarvilág, hogyan reagáltak az egyes fajok a versenyre és a környezeti változásokra. E tudással felfegyverkezve pedig könnyebben eligazodhatunk a jelen ökológiai és mezőgazdasági kihívásaiban is — például a beporzók csökkenésével kapcsolatban.
Nem ez az első alkalom, hogy magyarok tesznek felfedezést évmilliókkal ezelőtt élt állatokkal kapcsolatban. Korábbi cikkeink hasonló témában alább elérhetők:
- Magyar kutatók fejtették meg az óriáskrokodilok titkát
- Új erdélyi dinoszauruszokat fedeztek fel
- Magyar kutató fejtette meg a különös koponya rejtélyét
The post 100 millió éve kőbe zárt állatot találtak magyar kutatók first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
