Egy friss tanulmányban az eddigi legrégebbi hangyafosszíliát mutatják be – írja az IFLScience. A mintegy 113 millió éves kövület egy új faj, amely a mára kihalt Haidomyrmecinae alcsaládba tartozott. A dinoszauruszok idején, a kréta korban létezett csoport tagjaira pokoli hangyákként szoktak hivatkozni.
A leletet az északkelet-brazíliai Crato-formációban fedezték fel, Anderson Lepeco, a São Pauló-i Egyetem munkatársa szerint a fosszília a hangyák legkorábbi vitathatatlan geológiai bizonyítékát jelenti. A rovar mészkőbe zárva, rendkívül jó állapotban konzerválódott. A maradványokat nagy felbontású mikro-számítógépes tomográfiás elemzés alá vetették, a módszerrel roncsolás nélkül vizsgálhatják részleteiben a kövületeket.
A pokoli hangyák nevüket külső vonásaiknak, például ördögszerű „szarvaiknak” köszönhetik – ezen testrészek valószínűleg a zsákmány megragadását szolgálták. A mostani faj sok szempontból hasonlított eddig ismert rokonaira, de bizonyos sajátságokkal is rendelkezett.
A modern hangyák rágói ollószerűen, oldalra mozognak, ezen rovar ugyanakkor előre nyúló, fejével párhuzamos állkapcsokkal bírt, amelyek a szemek előtt kiugró arcnyúlványok társultak.
Lepeco szerint a fajra rendkívül specializálódott anatómia volt jellemző, ami egyedülálló vadászati viselkedésre utal. Úgy tűnik, már a legkorábbi hangyák is kifinomult ragadozó stratégiákat fejlesztettek ki, és jelentősen eltértek mai rokonaiktól.
Az ősi rovar feltűnő hasonlóságokat mutat néhány mianmari lelettel. Ez arra utal, hogy a pokoli hangyák igen elterjedtek voltak a kréta időszakban.
The post 113 millió éves pokoli hangyát találtak first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu