A végrehajtói rendszer 1994-ben történt profitérdekeltté történő átalakításától kezdődően fogja vizsgálni a folyamatok működését az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága – tartalmazza a bizottságnak a testület szerdai Budapesten megtartott ülésén elfogadott munkaterve.

Ugyanakkor a vizsgálat során a végrehajtói szervezet 2015-ös és 2021-es strukturális átalakítására fókuszál a testület. Továbbá az elfogadott szöveg hivatkozik a Schadl–Völner-ügyre is, mint egy olyan szimbolikus esetre, ami felszínre hozta a végrehajtói tevékenység működésének visszásságait.

Nemet mondtak Toroczkai javaslatára

Toroczkai László (Mi Hazánk), a bizottság elnöke, azt is fontosnak tartotta volna, hogy a bizottság vizsgálata terjedjen ki a végrehajtási lavinát elindító devizahitelezés gyakorlatának egészére, ám a Tisza párt képviselői ezt elutasították. Kiss Máté Zsolt (Tisza) felhívta a figyelmet arra, hogy erre nincs mandátuma a bizottságnak. Ugyanis ez a testületet létrehozó országgyűlési határozatban nem szerepel.

A tervezet elfogadásakor egyedül a Fidesz és a KDNP képviselői tartózkodtak. Ezt Balla György (Fidesz) azzal indokolta, hogy korábban javasolta: egy személyt, a vegzálás látszatának elkerülése érdekében csak egy alkalommal hallgathasson meg a testület, ám ezt a Tisza párt és a Mi Hazánk képviselői elutasították.

Vitába bonyolódtak a képviselők

Toroczkai László az ülésen hangsúlyozta, hogy ő maga évtizedek óta foglalkozik a végrehajtási visszaélésekkel, amelyek nyomán piti ügyeknek, például egy parkolási bírságnak az a következménye, hogy emberek veszítik el az otthonukat, egzisztenciájukat.

Ugyanakkor az ülés elején kifogásolta, hogy sem a Tisza párt, sem a Fidesz és a KDNP munkatervtervezetéből nem köszönnek vissza a javaslatai. Így például nem szerepel a munkatervtervezet mellékleteként annak az 59 személynek a neve – közöttük politikusoké –, akiknek a meghallgatását szükségesnek tartja.

Továbbá egyedi ügyek vizsgálatát és büntetőjogi vagy jogi felelősség megállapítását sem engednék a bizottságnak.

Vagyis éppen azt nem engedik a Tisza képviselői, amit éppen a miniszterelnök várna el tőle – mondta. Azzal is vádolta a kormánypártot, hogy támadásokkal gyengíteni akarják a pozícióját és korlátozni akarják a jogkörét, abban a reményben, hogy átadja a bizottság elnöki posztját. Éppen ezért ragaszkodik a bizottság nyilvános és transzparens működéséhez.

Kiss Máté Zsolt ezt visszautasította. Mint mondta, jelét sem adták annak soha, hogy céljuk volna az elnöki jogkör korlátozása. Azt is mondta, hogy ők is maximális transzparencia mellett képzelik el a testület működését.

Ugyanakkor Kiss Máté Zsolt és Gyöngyösi István (Tisza párt), a bizottság alelnöke is hangsúlyozták, hogy nem fogják hagyni, hogy a bizottság ülései politikai cirkusszá, színházzá váljanak.

Az ülésen, szintén a Fidesz és a KDNP képviselőinek tartózkodása mellett elfogadták a bizottság ügyrendjét is.

The post 1994-ig nyúl vissza a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu