1995. január 25-én a világ egy gombnyomásnyira került a harmadik világháború kitörésétől. Oroszország katonai vezetői között futótűzként terjedt a hír, miszerint Norvégiában kilőttek egy rakétát. Támadás vagy félreértés állt a hátterében?
Képzelt vagy valós veszély?
Ezen az eseménytelennek ígérkező szerdai napon az észak-oroszországi előrejelző radarállomásokon dolgozó technikusok egy villanásra lettek figyelmesek a képernyőn – olvasható a Múlt Kor oldalán. Norvégia partjainál egy gyorsan, ballisztikus pályán emelkedő rakétát észleltek, amit az adatok elemzése alapján egy amerikai tengeralattjáróról indított, nukleáris fegyverekkel felszerelt Trident rakétának véltek.
Pályája alapján azt feltételezték, hogy a légkörben élesítik a nukleáris robbanófejet, ezzel elvakítva az orosz figyelmeztető radarokat, sikeresen elrejtve az ezt követő nagyobb támadást, melynek célja az orosz rakéták földön történő megsemmisítése lett volna – írja a Union of Concerned Scientists. Ez volt az a forgatókönyv, amelynek bekövetkezésétől mind az amerikaiak, mind az oroszok rettegtek a hidegháború alatt.
Az idő szorított, hiszen egy valóban amerikai tengeralattjáróról származó eszköz esetén mindössze 15 percre volt szükség a célba éréshez. Miután Borisz Jelcin elnökhöz is eljutott a hír, percek álltak rendelkezésére, hogy döntést hozzon.
Oroszország és az Egyesült Államok is készenlétben tartják nukleáris fegyvereiket, hogy azok a támadásról szóló értesítés után perceken belül bevethetőek legyenek. Így kevés idő marad az adatok ellenőrzésére és az általános zavarban való eligazodásra.
Jelcin volt az első államfő, aki éles helyzetben aktiválta a „nukleáris aktatáskának” elnevezett kommunikációs eszközt, amely lehetővé teszi, hogy a világ bármely pontjáról nukleáris csapást hajtson végre. Az engedély megadásával viszont még várt.
Mit észleltek valójában?
Az orosz radarok valójában egy kis tudományos rakéta kilövését észlelték, amelyet egy, a norvég partoknál lévő szigetről indítottak. Célja a felső légkör és a sarki fény tanulmányozása volt, ez magyarázza szokatlan repülési magasságát. Az ilyen típusú félreértések elkerülése végett Norvégia napokkal a kísérlet megkezdése előtt értesítést küldött Oroszországnak. Ez a faxon érkező tájékoztatás azonban nem jutott el a megfelelő döntéshozókig.
A pánikot fokozta, hogy az orosz radarok felbontása alacsony volt, ezért nem tudták meghatározni a rakéták fokozatait, csak azok helyét és sebességét voltak képesek mérni. Egy technikai elemzés kimutatta, hogy a norvég rakéta sebessége és helyzete a 3. és 4. fokozatban hasonlított a Trident rakéta 1. és 2. fokozatához.
Így amikor a figyelmeztető rendszer egyik számítógépe összehasonlította a radar adatait az adatbázisával, arra a következtetésre jutott, hogy amerikai támadást észlelt. Ezt a rakéta pályája is alátámasztotta, mert véletlenszerűen ahhoz a ponthoz közelített, amely tökéletes lett volna az orosz radarok megvakítására.
Szerencsére a két ország közötti feszültség viszonylag alacsony volt 1995-ben, és az orosz katonai vezetők szkeptikusak voltak a rakéta nukleáris felszereltségével kapcsolatban. Végül 10 percen belül sikerült megállapítaniuk, hogy a feltételezéseik hibásak.
Nem sokkal később a norvégok is megerősítették, hogy a kísérlethez használt rakéta békés szándékú volt és a Spitzbergák térségben landolt, orosz légtéren kívül.
The post 1995-ben perceken múlt a harmadik világháború kitörése first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
