Az amerikai filmeknek megvannak a maguk varázsszavai. Élen a Rózsabimbóval, természetesen, de ott van az „Attica”, amit Al Pacino bankrabló hőse kiált oda az összegyűlt tömegnek a Kánikulai délutánban, vagy a „műanyag”, amit a Diploma előtt járó Dustin Hoffmannak súg oda a jól értesült családi barát. Ezek nem halálos átkok. Még a műanyag is csak határeset.

Akad viszont egy másik, a legtöbbünk számára szintén csak a filmekből ismerős szó, ami a pusztulásunkkal fenyeget: a DEFCON. Ízlelgessük! Csupa nagybetű, a közepén kemény, visszavonhatatlan „k” hanggal. Ebben a formájában értelmetlen, mert rövidítés. Az amerikai haderő készültségi szintjére utal, ezért szám is szokott lenni mellette.

Ha DEFCON 5-ös a helyzet, akkor nyugi van, az atom-tengeralattjárók békésen cirkálnak mélytengeri magányukban, az új-mexikói vagy montanai rakétasilók fedelei zárva. Nem lepünk meg senkit, ha eláruljuk, hogy azokban a filmekben, amelyekben kiírják, hogy DEFCON, nem szokott DEFCON 5 lenni.

1-es szokott lenni, ami azt jelenti, hogy valakinek már ott remeg a hüvelykujja egy nagy, piros gomb felett, és a túlnépesedést mindjárt lehúzhatjuk a globális problémák listájáról.

Ha van hollywoodi rendező, aki karrierje jelentős részét DEFCON 1-es készültségi szinten töltötte, az Kathryn Bigelow. Távol áll tőle, hogy saját alteregóival népesítse be a filmjeit, de A bombák földjén főhőse, a katonai tűzszerész alighanem alkatilag közel áll hozzá. Odavinni a kamerát, ahol a legsűrűbb a feszültség, ahol a legkomolyabbak a tétek, és higgadtan dönteni akkor is, amikor körülötte mindenki izzadva remeg – ennél kisebb ambícióval Bigelow az utóbbi húsz évben nem rendezett filmet.

The post 2025-ben ennél semmi nem mutatja meg pontosabban, hogyan kezdődne az atomháború first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu