Hetekkel ottani kirándulásunk után jön egy levél a francia autókölcsönzőtől, csak annyit értek belőle, hogy 48 órán belül, ebből már sejtem, hogy a mellékelt PDF-ben nem képeslap lesz. Nem tudom, van-e még ország, ahol a nemzeti identitásnak ennyire erős alapja az angolul nem beszélés. Az oké, hogy a normandiai tengerparton meg kell tanulni osztrigát kérni meg étlapot fordítani, de Párizstól északra a Beauvais fapadreptéren az egész indulási zónából nem emlékszem angol feliratra, pedig ott azért lehet számítani rá, hogy időnként felbukkan egy külföldi.
A PDF is francia, noha jó lenne tudni, hogy a 45, a 68 és a 180 euró közül melyiket kell fizetnem. Az sem mellékes, hogy miért: 88-cal mértek be 80-as táblánál, de az automata büntetés előtt ezt egy tisztviselő is ellenőrizte, aki szerint 83 lesz az, tehát: ugyanúgy fizetnem kell. Egyébként mivel 30 napon belül teszem ezt meg és online, csak a 45 eurót.
A végére tisztára azt érzi az ember, hogy nyert valamit.
Meg azt, hogy ez az az ország (a számos közül), ami nem leszünk soha. 3 kilométer per óra 3,75 százalékkal több a limitnél, és a táblák mellett a GPS is csipogott a mérőknél, de ezek szerint 10 százalékos ráhagyással kalibrálni a műszereket nem számít közös európai kultúrkincsnek, csak a múlhatatlanul kelet-európai fej és láb gondolja azt.
Ahogy azt is csak különböző isztánokban, a Balkán megrekedt fejlődésű országaiban meg esetleg Dél-Amerikában lehet elképzelni, hogy a miniszterelnök a vb-re nem jutás után egy nem létező műsorba rendelje a bajnokság éllovasának edzőjét, a meccset közvetítő riportert és moderátornak egy kolléganőjét, ott leszögezze, hogy ő nem kapitány és szövetség, tehát nem hoz döntéseket, majd részletesen kifejti, hogy azoknak minek kéne és kellett volna lennie.
Igaz, így unalmasabb országokban olyan se fordulhat elő, hogy a miniszterelnök szóban eltemesse az általa kitalált és egyedüli üdvözítő útként elképzelt akadémiai rendszert, amire hivatkozva teleszórta stadionnal a Kárpát-medencét. (Itt van Bánszegi Rebeka riportja arról, hogy a baranjai Várdarócra is ezért nőtt egy, a falu teljes lakosságát befogadni képes lelátó. A videóból az a tétel is kitűnik kicsiben, hogy lényegében lehetetlen eldönteni, hol húzódik a foci és a Fidesz közötti határ, amennyiben van ilyen.) Mindezt úgy, hogy még a kertje végében alapított klubot is erről meg a nevét levédetni elfelejtő Puskásról nevezték el, tehát olyan nagyon nem lenne hosszú a bizonyítási eljárás, ha valaki szeretné összekötni Orbánt meg az utánpótlás vasárnap demonstrált csődjét.
A rendszer átvilágítását meghagyom Kele Jánosnak, aki kimerítő alapossággal tette ezt meg, illetve Kálnoki Kis Attilának, aki szintén a velem nem rokonítható szakértelemmel szögezi le, hogy „lószart van minden rendben”. Én csak azt a hasonló interjút várom, amiben a választási vereség után egy újabb hirtelen feltalált műsorban Orbán Viktor, Németh Balázs meg Deák Dániel a politikát elemzi ugyanennyi önellentmondással és -reflexióval. („Én mondtam, hogy nem kéne mindhalálig az oroszokkal boltolni, de a Szijjártóra meg a Hernádira nem lehet gyeplőt tenni!”)
A vb-n meg majd szurkolok a franciáknak, most szálltam be a köztársaságba 45 euróval.
Így kezdődik ma reggel kiküldött heti hírlevelünk, a 24/7, amelyben ezután még elmélyülős és szórakoztató olvasmányokat, videókat és podcastokat ajánlunk hétvégére válogatva, továbbá összegyűjtjük a hét sorozat- és filmkritikáit is a hátradőlős kikapcsolódáshoz. Itt iratkozhatsz fel, ha jövő héten már te is kéred!
The post 24/7: Van-e élet az agyhalál után? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
