Még pont nem kezdte el Donald Trump az azóta is kitörő sikerű ukrajnai béketeremtést, amikor azt írtam, ideje, hogy Európa összeszedje magát. Olyan nagy látnoki erő nem kellett hozzá az indulásukat látva, na meg úgy, hogy borongósabb hangulatú magyarok körében mintegy 2010 óta mém, hogy Európának először minket kéne összeszednie. Mint az elmúlt 15 évből és az elmúlt hetekből tudjuk, utóbbi nehezebben fog menni, mint rapid módon a lengyel-orosz határig terjeszteni a francia atomernyőt,

na meg minket összeszedni sem mindenki más dolga.

Borongani ezen a héten is lehetne min, de ebbe az utcába most nem megyek be, háromharmados kollégáim foglalkoznak a mindig aktuális tárggyal a Napirend utánban, ahol hallgatói kérdésre válaszolva beszélnek arról, a kasza/bor/bőrönd megküzdési stratégiák közül melyik az aktuális. Köztük volt Nagy Gergely Miklós is, aki aztán a csütörtöki Kormányinfón a többi között arról értekezett Gulyás Gergellyel, hogy tényleg úgy gondolják-e, van egészséges vagy akár hasznos mennyiségű alkohol. A miniszter szerint heti egy pálinka például annak számít. A heti egy pálinkát fogyasztó magyar képén mindennél egyszerűbben lehet demonstrálni, hogyan működik a statisztika, hiszen ez az ember nem létezik, de mint átlag, meg lehet képezni, a legalábbis a töményekre absztinens honfitársainkból, meg azokból, akik nem egyet isznak.

A farmakológiai gondolatcsere apropója a kormányzati alkoholstratégia léte vagy nem léte volt, de lehetett volna a még feljebb tekert kormányzati drogellenes keménykedés is. Utóbbihoz gazdag hátteret biztosít szürreális gondolatmeneteket nem nélkülöző anyagunk egy minapi drogügyi konferenciáról, például meg lehet nézni az államnak kedves Drogkutató Intézet igazgatóját, ahogy arról beszél, hogy a filmekben a hősök betépnek a hősi cselekedetek előtt. Ha ez alatt a füvezést érti, egyikőnk még nem látott betépett embert, a talán valaha már megírt dolgozatok közül pedig innen ajánlom figyelmébe a Vörösbor szerepe az Egri csillagokban és az Amfetaminhasználat a második világháborúban/Vietnámban címűt, ezekből áttételesen kiderülhet, esetleg nem drog-e az alkohol. Dopeman, aki művészete alapján nem csak elméletben vizsgálta a drogkérdést, ehhez képest árnyalt cselekvési programmal jelentkezik ugyanitt.

Nagy Gergely Miklós végül nem a pálinkán különbözött össze a kormányinfós tandemmel, hanem azon, hogy vakmerően arra jutott, az összes kérdését felteszi. Ismerve azt, hogy vannak laptársaink, amelyek négy hétből hármon szóhoz sem jutnak, ezt vehetnék önzésnek, már ha érdektelen dolgokat kérdezett volna saját szórakoztatására, és ha a Kormányinfók első órája nem azzal telne, hogy az állami és államközeli médiabirodalom, továbbá a hét többi órájában láthatatlan, beszélő vattaként eljáró résztvevők „Ugye miniszter úr is azt gondolja, felháborító, hogy…” kezdetű álkérdésekkel húzzák a limitált időt. Az összes kérdés meg az újságírópolgári engedetlenség itt látható – és hogy alapos mérlegelés után mire jutottunk azzal a kéréssel, hogy jövő héten küldjünk valaki tisztelettudóbbat, arra itt a felelet.

Már csak azért is kerülöm a héten a borongós utcát, mert – ha nevezhetjük nagyképűen a The Atlanticet laptársunknak – a sajtó nálunk nagyobb léptékben is tette a dolgát annak ábrázolásában, mennyi ruha van a királyokon és egyéb értelemben is milyen a stílusuk. Jeffrey Goldberg főszerkesztő – aki bekerült a húszik elleni légicsapásokat tervező, eredetileg elitnek szánt chatcsoportba – és kollégái, miután két napig hallgattak képtelen hülyeségeket arról, mi hogyan nem történt, előálltak a konkrét képernyőmentésekkel. (Akinek a hét elején a Signal még egy fogkrém volt, itt ismerkedhet meg magával az alkalmazással. Spoiler: hadműveleti közvetítésre nem optimális.) Az üzenetváltásokból nem csak az derül ki, hogy a tengerentúli biztonság- és hadpolitikai vezetés csupa cool nagybácsiból áll, akik rendesen megpakolják az üziket emojijkkal, de az is, hogy JD Vance alelnököt nem lenne muszáj sűrűn beengedni Európába.

Direkt módon nem mondja ki Guido Tabellini olasz közgazdász, hogy akár ilyen típusú tökei is leszállhatnának szeretett földrészünknek, de Európának rózsásabb, az USA-nak borúsabb jövőt jósol interjúnkban, amiben arról is beszél, miben lehet a történelemben talán először igaza Elon Musknak. És azt se feledjük, hogy ez volt a hét, amikor a Sagrada Familia befejezése 143 év után kicsit begyorsult, és kiderült, hogy Vogel Elevin szerepelt a Dűnében. Nekem senki se mondja, hogy nem törünk fel.

Így kezdődik ma reggel kiküldött heti hírlevelünk, a 24/7, amelyben ezután még elmélyülős és szórakoztató olvasmányokat, videókat és podcastokat ajánlunk hétvégére válogatva, továbbá összegyűjtjük a hét sorozat- és filmkritikáit is a hátradőlős kikapcsolódáshoz. Itt iratkozhatsz fel, ha jövő héten már te is kéred!

The post A betépést még értelmezzük, de senki sem mondhatja, hogy nem törünk fel first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu