- 20. század eleji kubatúra.
- A sebészet a hétvégére az ágyak közel felét kénytelen lezárni ápolóhiány miatt.
- Messze nincs meg a biztonságos, kiegyensúlyozott működéshez szükséges dolgozói létszám.
- A műszereszközpark szinten tartása, fejlesztése, javítása – elsősorban forráshiány miatt – esetleges.
Íme néhány kiragadott mondat abból a hét nyertes kórházigazgatói pályázatból, amelyeket a K-Monitor perelt ki az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKFŐ). A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő civil szervezet egy évig pereskedett a kórházfenntartóval, mire az eredetileg 21 pályázatból hetet megkaphatott. Ezek a szakmai elképzelések – bár közérdekű adatok, tehát elvileg nyilvánosak – sehol sem érhetők el. Az egy fővárosi, egy városi és öt megyei kórház vezetésére pályázó szakemberekből 2024 nyarán, illetve őszén kórházigazgatók lettek. Ők voltak azok, akiknek az elődjeit a 2023-as év végi nagy kirúgáshullámban küldte el Pintér Sándor belügyminiszter.
A nyertes igazgatóknak a 2024-es – lapunkhoz is eljutott – pályázatai felfelé lojalitást mutatnak (nem kritizálják nyíltan a rendszert), de lefelé őszinték: részletesen leírják a működési problémákat, amelyekből van bőven: humánerőforrás-válság, teljesítményproblémák, infrastrukturális gondok, kiégett és motiválatlan dolgozói állomány. A dokumentumokból egyértelműen kirajzolódik a rendszer működése: bár kórházbezárásról szó sem lehet – hiszen az politikai értelemben kommunikálhatatlan –, az ellátórendszer folyamatosan zsugorodik.
30–50 százalékos teljesítménycsökkenés az orvosoknál
A kórház területén pavilonos rendszerben találhatók az épületek, melyek semmilyen formában nincsenek összekötve, így a betegellátás az épületek műszaki állapota és az összeköttetés hiánya miatt a 20. század eleji állapotoknak megfelelő kubatúrában működik
– írja 2024-ben nyertes pályázatában Gondos Miklós, aki azóta Budapest egyik súlyponti kórháza, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet (DPC) igazgatója. Arról is ír, hogy a korszerű betegellátás feltételeit csak egy-egy pavilonban tudják biztosítani, „de ott is számos feltétel hiánya miatt nem mondható ki, hogy a 21. században elvártak biztosítottak.”
Az aktív ellátás két telephelyen történik, ami megnehezíti a betegek ellátását, sőt, „jelentősen meg is drágítja azt.” Kitér arra is, hogy a járvány konszolidációja után sok egészségügyi dolgozó (főleg az idősebb korosztályból) hagyta el a pályát, és a visszarendeződés nem zajlott zökkenőmentesen. Gondos értekezik az okokról is. Mint írja, az egyik a szolgálati jogviszony 2021-es bevezetése, amely után a dolgozók ellenálltak a vezényelhetőség lehetősége miatt. Egy másik ok a motiváció hiánya a paraszolvencia tiltása miatt, „mivel a dolgozó bére nem függ attól, hogy hány beteget lát el.” Gondos azt írja: egy orvosra kivetítve jellemzően 30–50 százalékos teljesítménycsökkenés észlelhető, ami drámai visszaesésre utal. Szerinte ennek helyreállítása csak „aktív menedzsment-irányítás mellett lehetséges, nem várható, hogy ez a probléma magától megoldódik.”
Gondos Miklós tapasztalt kórházvezető: a DPC irányítása előtt a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházat is igazgatta, és a 2024-es szakmai munkájában példaként hozza fel arra, ott hogyan oldották meg a nehézségeket. Ennek köszönhetően betekintést kapunk a kecskeméti kórház működésébe. Egyebek mellett azt írja, az ottani intézkedéseknek köszönhetően a kórház már 100 százalékos teljesítménnyel megy „annak ellenére, hogy a gazdasági helyzete is akadályozza a magasabb teljesítést.” A nehéz gazdasági helyzetben átcsoportosításokkal és szigorú gazdálkodás mellett sikerült közel egymilliárd forinttal csökkenteni a kecskeméti kórház költségeit – írja Gondos, aki szerint ebből is látszik, hogy megfelelő irányítás mellett még ilyen körülmények között is van lehetőség egy év alatt ekkora költségcsökkentésre.
Kitér a kecskeméti kórházhoz tartozó kalocsai kórház nem túl rózsás helyzetére is, amelyről azt írja: éves szinten több mint 2 milliárd forint veszteséget termel. A terv erre is készen állt: a kórház akkor lesz pozitív szaldójú, ha a kalocsai telephelyet átadják a szociális területnek – fogalmazott Gondos, hozzátéve, „erre való tekintettel az átvilágítást követően elkészítettük az intézkedési tervet, illetve egy olyan javaslatot, amely alapján a Gondoskodáspolitikáért Felelős Államtitkárság számára a vármegyében létrehozandó gondozási centrumot lehetne megvalósítani.”
Vagyis a kalocsai kórházat Gondos Miklós szerint is „elfekvőnek” kellett volna átalakítani, miközben 2019-ben még arról volt szó, hogy helikopter-leszállópályát kap, és Paks közelsége, valamint az atomerőmű bővítése miatt jelentős fejlesztéseket ígértek. Helyi civilek 2023-ban tüntetést tartottak a kórház lehetséges bezárása ellen, 2023-ra – Gondos vezetése alatt – viszont oda jutott a helyzet, hogy felmondtak a nyugdíj mellett dolgozó orvosoknak, vagy azt ajánlották nekik, hogy a 80 kilométerre lévő Kecskeméten folytassák a munkát. A betegeket is Kecskemétre irányították. A kórházat ugyan nem zárták be, de kórházi funkcióját 2025-re gyakorlatilag elvesztette, és ez egy tragikus történetben is megmutatkozott.
Tavaly februárban – ekkor Gondos Miklóst már a DPC élére nevezték ki – meghalt egy kétéves gyerek, miután a kalocsai kórházból Bajára küldték. Bár minden jel arra utalt, hogy gyakorlatilag megszűnt a gyermekosztály a kalocsai kórházban, mert elfogytak az orvosok, az OKFŐ az eset kapcsán azt közölte: az osztály nem zárt be.
A kecskeméti kórház kapcsán azt is megemlítette a DPC vezetésére pályázó munkájában Gondos Miklós 2024-ben, hogy a már 2022-ben építészetileg készen álló, de be nem rendezett és be nem üzemelt egynapos sebészeti pavilont úgy sikerült elindítaniuk, hogy a berendezéseket átcsoportosították. A helyzet abszurditását Gondos próbálta menteni. Mint írta: „most, 2024 januárjában érkezett meg az oda tervezett eszközök egy része, ami javította az egynapos sebészeti osztály műszerezettségét.”
A kecskeméti kórházról kiderült az is, hogy a hosszú távú kiszervezett tevékenységeket, mint például a gasztroenterológiai járóbeteg-szakellátást és az egynapos sebészetet is visszaszervezték a kórházba, amivel évi 200 millió forint megtakarítást értek el.
Sajnos ez az összeg csak csepp a tengerben egy ekkora kórház gazdálkodását tekintve
– írta Gondos Miklós, aki szerint a kórház közép és hosszú távú fejlesztési tervében – annak ellenére, hogy nem magas költséggel számoltak – ez az összeg 67 milliárd forint.
Látva a jelen gazdasági helyzetet, ennek megvalósítása nyilvánvalóan illúzió, de alkalmas arra, hogy a prioritások figyelembevételével elkezdjük a megvalósítását
– tette hozzá Gondos.
A szakembert 2024 júliusában nevezte ki Pintér Sándor a DPC igazgatójának. 2025 őszén megjelent cikkünkben részletesen tártuk fel, mit jelent a gyakorlatban az, amit Gondos Miklós megfelelő irányítás melletti hatékony költségcsökkentésnek nevezett az igazgatói pályázatában:
A IV. emeleti fekvőbeteg részleg nővérhiány miatt zárva
A legrészletesebb pályázatot Czinkotay Frigyes írta, akit 2024 júliusában a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház élére nevezett ki Pintér Sándor. Az irányító megyei kórház korábbi orvosigazgatója az egyik legnagyobb feladatnak a gyógyító szakmák megyén belüli erőforrás-hatékony átszervezését tartotta, de tisztában volt vele, hogy ez nem lesz zökkenőmentes. Ennek kapcsán ezt írta:
az átalakítási feladat mértéke politikai kockázatai mindenképpen megkövetelik a teljes egységben gondolkodó kórházi management feltételének megteremtését.
A Covid-járvány jelentősen kibillentette és átrendezte a veszprémi kórház és a hozzá tartozó (ajkai, pápai, tapolcai és zirci) intézmények ellátását is, és ezt a pályázatban szereplő adatok is jól mutatják. Czinkotay Frigyes azt írta: 2019 előtt nem volt jellemző az intézményekben a kapacitások/ágyak szüneteltetése. 2022-től
az aktív fekvőbeteg-szakellátásban több szakmában is szüneteltetni kényszerültek ágyakat, olykor teljes osztályokat.
Sokatmondó tény, hogy amíg 2019-ben Veszprém vármegyében csak 33 kórházi ágy szünetelt, addig 2023-ban már 381 ágyat kellett tartósan szüneteltetni. Az adatot torzítja – és ezt Czinkotay is jelzi –, hogy a tartósan szünetelő ágyak között jelenik meg a dobai pszichiátriai telephely 2020-as bezárása miatt szüneteltetett 200 ágy is.
Kiderült, hogy a veszprémi kórházban például a traumatológiai osztály jelentősen csökkentett fekvőbeteg ágykapacitással üzemelt 2024-ben, „mert a IV. emeleti fekvőbeteg részleg zárva van nővérhiány miatt.” Szünetelés bejelentésére ugyanakkor nem került sor, írja Czinkotay. A belgyógyászati osztályok is csak a kapacitásuk 70 százalékán tudnak üzemelni, azaz ápolóhiány miatt mindkét belgyógyászaton az ágyak egy része le van zárva. Mindez komoly problémát okoz a mindennapi betegellátásban. A sebészeti osztály hétvégére az ágyak közel felét kénytelen lezárni nővérhiány miatt.
Ezen kapacitás-csökkenések nem jelennek meg a statisztikában!
– írta a későbbi kórházigazgató.
Drámai számokat közölt a KSH adatai alapján a háziorvosi létszám alakulásáról is. Veszprém vármegye egészségügyi ellátórendszerében az alapellátásban nyilvántartott háziorvosi körzetek száma 24 év alatt folyamatosan csökkent: míg 2000-ben még 198 körzetet tartottak nyilván, 2024-ben már csak 148-at.
Nemcsak az alapellátás küszködik orvoshiánnyal, a kórházi ellátás is humánerőforrás-gondokkal kénytelen működni.
A kórházban az ápolói és szakdolgozói hiány szinte minden területen kritikus, ezt túlóra-elrendeléssel próbálja kompenzálni az intézmény vezetése, de így is köztudomású, hogy egyes ellátó egységek csökkentett kapacitással működnek
– írja Czinkotay Frigyes 2024-ben.
Külön értekezik a sürgősségi ellátásról is. Úgy véli, a sürgősségi felépítése és kommunikációja átgondolatlanul történt, ezzel mára – nem csak Veszprémben – kialakult az a helyzet, hogy a sürgősségi osztályok helyettesítik az alap- és szakellátást. Hozzáteszi, elképesztő mértékű terhelést jelent az indokolatlanul megjelenő (arányaiban 60 százalékot is elérő) betegtömeg, valamint a torlódásból fakadó állandó frusztráció. Ezek a tévutak szerinte az ellátási folyamatok átszervezésével, az ehhez szükséges jogszabályok változtatásával, a feladatellátási kötelezettség (háziorvosok és szakellátóhelyek orvosai) arányos elosztásával, hatékony humánerőforrás-menedzsmenttel oldhatók meg.
Kitér a kórház infrastruktúrára is: a kórház minden telephelyén indokolt a fűtési rendszer, a kazánházak korszerűsítése. A veszprémi telephelyeken a nyílászárók cseréje mellett a szakrendelő és a központi telephely egyes épületeinek ragasztott kőburkolata pedig balesetveszélyes, írta 2024-ben.
A veszprémi kórházzal Czinkotay Frigyes kinevezése előtt ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben:
Bajban a sürgősségi, de legalább van új kávéfőző és mikró
A K-Monitor által kiperelt hét nyertes kórházigazgatói pályázat között van Virág József munkája is, akit szintén 2024 nyarán nevezett ki Pintér Sándor a tatabányai Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórház igazgatójának. Tette ezt annak ellenére, hogy Virágot kinevezésekor költségvetési csalással vádolták: az ügyészség szerint Szegedi Csanád volt jobbikos EP-képviselő bűntársa volt az uniós költségvetés megkárosításában.
Virág onkológus, klinikai farmakológus. Tatabányai intézményvezetői kinevezése előtt a Budapesti Szent Margit Kórház megbízott főigazgatója volt. Pályázatában egyebek mellett azt írja: a korábbi infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően korszerű, hatékony és magas színvonalú fekvő- és járóbeteg-szakellátás biztosítására törekszik a kórház, de a „jelenlegi 70–80 százalékos átlagú ágykihasználtság mértékét 10–15 százalékkal kell emelni szintén a bevételtermelő képességük racionalizálása érdekében.”
Ehhez szerinte részletesen felül kell vizsgálni az egyes szakmák és osztályok tevékenységét, előjegyzéseket, rendelkezésre álló ágyszámokat.
Az adatok áttekintése után az adott szakmával közösen meg kell fogalmazni azt, hogy a valós szükségletek illeszkedjenek a rendelkezésre álló kapacitásokhoz, illetve milyen lehetőségek vannak arra, hogy betegforgalom-növekedést tudjanak elérni a rendelkezésre álló kapacitásokhoz
– írja pályázatában Virág József, aki szerint fontos bevételnövelő lehetőség a jelenleg alacsony szinten teljesítő egynapos sebészeti ellátási formában lévő tevékenységek növelése. Pályamunkájából kiderül az is, hogy a tatabányai kórház humánerőforrás megoszlása az egyes osztályokon változó.
„Jelenleg orvosi humánerőforrás-hiány érzékelhető az urológiai osztályon, az intenzív osztályon, a nefrológiai osztályon, a sürgősségi osztályon és a nőgyógyászati osztályon” – ad leírást a 2024-es helyzetről a leendő kórházigazgató. Szerinte az orvosok részére jövőképet kell felkínálni, és egy olyan munkahelyi légkört megteremteni, amely megakadályozza az orvosok elvándorlását más intézményekbe vagy a magánszférába. Hozzáteszi, „jelentős humánerő-megtartó képességgel rendelkezik az osztályvezető főorvos irányítása alatt álló, az osztályon megvalósuló szakmai fejlesztések és új eljárások bevezetése, amelyek a fiatal orvosok részére tanulási lehetőségeket tudnak ezáltal biztosítani, és szívesen vesznek részt az osztály és az intézmény életében.”
Pályázatából kiderül az is, hogy bár a tatabányai kórház sürgősségi betegellátó osztálya a térség sürgősségi ellátását végzi, az SBO jelentős humánerőforrás-hiánnyal küzd, ezért azonnali feladatként orvosok és különös tekintettel szakorvosok felvételére van szükség.
Információnk szerint azonban a tatabányai SBO osztályvezetője nemrégiben felmondott, és a jelentős bérfeszültségek miatt ezt tervezi több mentőtiszt is. Egyikük a napokban fel is mondott. Információink szerint többször előfordult már, hogy műszakvezető szakorvos nélkül dolgoztak a sürgősségin, ahol az is nehezíti a munkát, hogy számos osztály nehezen tudja átvenni a sürgősségi betegeket. Bár többször megkeresték már levélben a vezetőséget, egyelőre eredménytelenül.
A helyzet hasonló ahhoz, ami a budapesti Szent Imre Kórházban alakult ki nemrég
– mondta névtelenséget kérő forrásunk.
A kórház honlapjáról kiderül, hogy nemrég javult az SBO helyzete, mivel két civil szervezet értékes adományokkal lepte meg az osztály dolgozóit: egy kávéfőzővel és egy mikrohullámú sütővel, „amelyek nagyban hozzájárulnak a mindennapi munkához és a kollégák komfortérzetének javításához.”
Virág József pályázatából kiderül az is, hogy az egészségügyi dolgozók hiánya általánosságban jellemző nemcsak Tatabányára, hanem az egész egészségügyre. A nyers valóságot leíró mondatai persze senkit sem érhetnek meglepetésként:
Neuralgikus pont napjainkban az egészségügyi szolgáltatók humán-erőforrás szerkezete. Az orvosi populáció egyre idősebb, a demográfiai helyzetkép a közeljövőben súlyos gondokat okozhat az egészségügyi ellátás eddigi folyamatosságának biztosíthatóságában. Az egészségügy permanens dilemmája a megfelelő humán-erőforrás rendelkezésre állása, ami több egészségügyi intézményben is manifesztálódott az elmúlt években. Évről évre szignifikáns mértékű fluktuáció jellemzi a szakmai személyi állományt, ami folyamatos HR-menedzselést követel meg az intézeti vezetéstől.
A szükséges létszámot messze nem éri el
Hasonló látleletet ad egy másik vármegyei kórház igazgatói pályázata. A később a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház (SzSzBVK) élére kinevezett Ajzner Éva 2024-ben a nyíregyházi kórház számait pőrén tálalva jelezte: nagyon nincs rendben a dolgozói létszám.
A kórházi telephelyeken összesen 69 részleg működik, közöttük 30 szakma III. progresszivitási szinten nyújt ellátást. A járóbeteg-ellátásban 426 működő szakrendelés heti 8099 szakorvosi és 2481 nem szakorvosi óráján fogad az intézmény betegeket, ami 2023-ban az irányító intézmény telephelyein összesen 1 876 375 járóbeteg, és ezen felül 941 085 laboratóriumi ellátást eredményezett. Mindezt a nagy volumenű egészségügyi ellátást mindössze 727 orvos és 3400 szakdolgozó végzi, ami a biztonságos, kiegyensúlyozott működéshez szükséges létszámot messze nem éri el.
Nyíregyházán más megyei kórházakhoz képest is súlyosabb a helyzet. „A szomszédos egyetemi megyében kétszer annyi dolgozó orvos jut 10 000 lakosra” – írja Ajzner Éva, aki szerint a nyíregyházi kórház soktelephelyes struktúrájában az alacsony humánerőforrás-helyzet hatása felerősödik. Kulcs szakmai területeken is komoly nehézségekről számol be az ellátás biztosításában: így a képalkotó diagnosztikában, a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályon, a szülészet-nőgyógyászatban, a gyermekgyógyászat terén, de a sürgősségi és a műtősnők, valamint a speciális radiológiai asszisztensek biztosítása is gyakori nehézség.
Jelentős rezidens és szakorvosjelölt létszámunk van, de szakvizsga utáni megtartó erőnk nem túl jó – állapítja meg Ajzner Éva, aki pontosan látja a kórház helyzetét, hiszen 2024-es kinevezése előtt orvosigazgató volt a nyíregyházi intézményben.
A humánerőforrás-nehézségek felerősítették a várólistagondokat a nyíregyházi megyei kórházban. Ajzner azt írja, az országos léptékhez képest is hosszú várólisták alakultak ki Nyíregyházán a szemészet, a nagy ízületek, a tonsillectomia vonatkozásában, és kardiológiában is hosszú várakozási idő jellemző. Ezt tetézi a megyei kórház infrastruktúrájának állapota is.
A kubatúra állaga sok helyen nem felel meg a korszerű követelményeknek. A műszereszközpark szinten tartása, fejlesztése, javítása – elsősorban forráshiány miatt – esetleges
– részletezi Ajzner Éva.
Az alulfinanszírozás, a teljesítménykényszer és a közbeszerzés körülményessége is nehezíti a működést a később kinevezett igazgató szerint. A centralizált struktúrában kialakított döntési útvonalak nem tökéletesek, gyakran késői a visszacsatolás. A munkát nehezíti a dokumentáció és az adminisztráció nehézsége. „Speciális nehézségeket tapasztalunk a napi munkában szükséges IT-rendszerek használhatósága vonatkozásában is az intézményeket összekötő sávszélesség elégtelensége és a hálózat instabilitása miatt” – írta 2024-ben Ajzner Éva.
Az egyensúlyi állapot már rövid távon sem lesz fenntartható
Az egészségügyi ellátórendszer érdekesen alakult az elmúlt két évtizedben – fogalmaz pályázatában a 2024 nyarán gazdasági igazgatóból főigazgatóvá kinevezett Kis Zoltán a szekszárdi Tolna Vármegyei Balassa János Kórházról. Szakmai munkájából valóban az derül ki, hogy a térség egészségügyi ellátása zaklatott volt. Szekszárdon, Dombóváron és Bonyhádon volt mindvégig kórház, Pincehelyen 2023 nyarán szűnt meg az egészségügyi ellátás, amikor a szociális szféra átvette az ápolási osztályt.
„De 20 éve még ott, valamint Bonyhádon is aktív fekvőbeteg-ellátás volt, amit időközben átkonvertáltak krónikus és ápolási kapacitásokra, a valós szükségleteknek és a lehetőségeknek megfelelően” – hívja fel a figyelmet Kis, hozzátéve: ez nehéz folyamat volt mindenhol, jelentős lakossági ellenállással,
de napjainkra a rendszer egyfajta egyensúlyi állapotba került, ami viszont már rövid távon sem lesz fenntartható.
A pályázati munkájából kiderült az is, hogy sürgősségi ellátásra Dombóváron csak korlátozott mértékben van lehetőség, egy hivatalosan el sem ismert sürgősségi fogadóhelyen, de akut sebészeti és traumás ellátás már nem zajlik az intézményben. Az erre szoruló betegek egy része Kaposvárra, másik része Szekszárdra kerül.
Kiderült az is, nagy probléma, hogy Tolna vármegyében 2024-ben egyetlen CT-berendezés üzemelt, ami az akut diagnosztika szempontjából is kritikus jelentőségű, de az elektív (előre tervezett, de halasztható) beavatkozásra váró betegeknek is hosszú emiatt a várakozási idő. „Véleményem szerint ez a sürgősségi rendszer az alapja a vármegye ellátásának” – állapítja meg a szakember. A probléma, úgy tűnik, megoldódott: idén február végén állt rendszerbe az új CT és MR.
Szekszárd azért is érdekes, mert az idei választási kampányban új kórház megépítésének ígéretét kapta Lázár Jánostól a város. Pedig 2019-ben még az aktív ágyak drasztikus csökkentése volt napirenden. Egy akkor nyilvánosságra került kormányzati munkaanyag szerint, mivel Tolna megyében a szekszárdi Balassa János Kórház az átlagosnál is kevesebb beteget lát el, ráadásul súlyos szakemberhiánnyal küzd, a fenntartó radikálisan, szinte az összes szakmában csökkentené az aktív ágyak számát, és oda integrálná a bonyhádi intézményt. Az utóbbi egynapos ellátásait is a szekszárdi kórházban végeznék a 2019-es tervezet szerint. A dombóvári kórházat pedig rehabilitációs szakkórházzá alakítanák.
Ez utóbbit javasolta a szakmai programjában 2024-ben Kis Zoltán is, akinek nyertes igazgatói pályázatából kiderül: meggyőződése, hogy a dombóvári Szent Lukács kórház jövője a rehabilitáció, kiegészítve néhány olyan aktív szakmával és ellátással, ami helyben ellátható és biztonsággal garantálható. A szülészeti ellátást viszont nem sorolja a garantálható ellátások közé. Azzal érvel, hogy 2023-ban már 400 szülészeti esemény sem volt, ami egyrészt drasztikus csökkenés, másrészt nem ad elegendő biztonságot a betegellátáshoz, miközben anyagilag óriási terhet ró az intézményre. Szükség van a gyermekosztályra, az anesztéziára, ami egyszerűen nem biztosítható, vagy csak irreális áron, és akkor is kihasználatlan marad. Ítélete egyértelmű:
Politikailag a szülészet bezárása nem támogatott, de szakmailag nagyon nehéz lesz fenntartani.
Kis Zoltán megjegyzésében semmi meglepő nincs. A súlyosan hálapénzes szakmának számító szülészeti ellátást különösen rosszul érintette a paraszolvencia kivezetése. Számos kórház szülészete megszűnt, vagy képtelen volt a hét minden napján ellátást nyújtani, mert a szakorvosok felmondtak. Ebből lettek olyan megoldások, hogy vagy teljes egészében, vagy bizonyos napokon szünetelt a szülészet, vagy éppen hónapokra bezárt az osztály. Előfordult olyan is, hogy csak bizonyos napokon nem fogadtak szülő nőket. Ilyen volt a mosonmagyaróvári Karolina kórház menetrendje: hétfő reggel nyolctól péntek délután négyig lehetett szülni, hétvégére pedig Győrbe szállították a kismamákat.
Pályázatában Kis Zoltánazt is írja, hogy méltatlan az egészségügyben dolgozók bérezése, a magasan kvalifikált munkatársak anyagi megbecsülése megoldásra vár. Szükséges szerinte a jelenleg törvényesen kötelezőnél magasabb ügyeleti százalékok csökkentése, lehetőség szerint béremeléshez igazítva. Úgy véli, a létszámhiány pótlására külső munkaerő biztosítása jelenleg elengedhetetlen, de a mértéke nem léphet át egy határt, mert az túlzott kitettséget jelent, valamint jelentős többletköltséget okoz. Dombóváron ezt a határt már biztosan átlépte az intézmény – írja Kis Zoltán.
Szakrendelő bezárása Diósgyőrben, motiválatlan kollégák leépítése Dunaújvárosban
A hat telephelyen, három városban (Miskolc, Mezőkövesd, Szikszó), valamint négy, az irányítása alá tartozó városi kórházzal valósítja meg a régió ellátását a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház. Zsákai Zsolt 2024-ben kinevezett igazgató pályázatában egyebek mellett azt írta, bár szerkezeti átalakítást nem tart szükségesnek, de a betegút-menedzselés és az esetkoordináció hatékonyságát javítani kell. Azt javasolja, hogy be kell zárni a diósgyőri rendelőintézetet, „amely humánerőforrás-bevonást jelentene valamennyi tagkórház részére.” Tanácsa nem véletlen, hiszen a még mindig működő rendelőintézet nagyon rossz állapotban van. A Borsod24 múlt év végi cikkében azt írja:
a rendelőintézet hat fogászati, három háziorvosi körzettel és négy körzeti védőnői szolgálattal működik – ha éppen van víz és áram, mert bizony előfordul, hogy emiatt kell leállni a gyógyítással. Az épület falai repedeznek, a plafon könnyezik, a folyosók pedig olyan hangulatot árasztanak, mintha Hitchcock maga rendezné a hétköznapokat.
A Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház és Rendelőintézet nyertes kórházigazgatói pályázatában Szilágyi Dániel Örs azt írja: „Az elmúlt évtizedekben a munkaerő megtartása és fejlesztése volt a prioritás, mely a főváros és a megyeszékhelyek intézményeivel konkurálva csak komoly anyagi ráfordítás árán volt elérhető, ez pedig a kórház többi területétől vonta el az erőforrásokat.”
Pontosan ismerte a küzdelmeket, hiszen 2022-től orvosi munkája mellett a kórház stratégiai igazgatói feladatait is ellátta. A kórházat 2024 nyarától vezető szakember szerint „mindenképpen szükséges a jelenlegi humánerőforrás-állomány és az azzal járó költségek felülvizsgálata, racionalizálása.”
Ő is megemlíti, hogy az infrastruktúra nincs jó állapotban.
Mivel a humán költségek és arányuk jelentősen megnőtt az elmúlt években, karbantartásra és fejlesztésekre minimális anyagi forrás jutott. Ennek megfelelően az infrastruktúra komoly, helyenként ellátást veszélyeztető hiányosságokat mutat. Épületeink többsége, valamint a liftek korszerűsítése és cseréje nagymértékű beruházást igényel.
Rendkívül kritikus a dunaújvárosi kórház vezetőségével kapcsolatban – szerinte a menedzsment részben motivációját vesztett, fáradt, a változtatások felé zárkózott, összességében pedig a kiégés jeleit mutatja. „Az aktuális, változásokkal teli időszakban dinamikus, nyitott gondolkodású csapatra van szükség.” Ehhez szerinte szemléletváltásra, modern menedzsment és kommunikációs módszerek elsajátítására van szükség, belátja azonban, hogy erre nem mindenki alkalmas.
A kórház orvosait sem kíméli:
A dolgozók egy része rendkívül alacsony teljesítményt nyújt, szakmai kompetencia nélkül csak a létszámot növelik, ami az adott szervezeti egységben is belső feszültséget gerjeszt. Ezen kollégák lehetőség szerinti motiválása, képzése vagy leépítése létfontosságú.
Megállapítja azt is, hogy a dunaújvárosi kórház elmúlt tíz évének teljesítményadatait elemezve egyértelmű: csökken az egy főre jutó ellátás aránya, ennek egyik oka a motivációvesztés, melyhez hozzájárult az orvosi bérek rendezése és a hálapénz szükséges kivezetése is.
2024-es pályázatában azt is írta, hogy a dunaújvárosi kórház nem rendelkezik MR vizsgáló berendezéssel, pedig a készülék beszerzését már évek óta készítik elő. Az MR végül 2025 decemberében érkezett meg a dunaújvárosi kórházba, így a helyieknek már nem kell Székesfehérvárra utazniuk MR-vizsgálatra. A kórházat 2022-ig Mészáros Lajos vezette, mígnem fideszes országgyűlési képviselő lett. Vele csütörtökön jelent meg interjúnk, amelyben a körülbelül 500 millió forint értékű MR beszerzéséről úgy nyilatkozott: „Sok munkám van benne. (…) Éveken át szó szerint üldöztem Rétvári Bence államtitkárt és Takács Péter államtitkárt. Állandóan ki voltak téve a támadásaimnak.”
The post „A biztonságos működéshez szükséges létszámot messze nem érjük el” – drámai képet festettek az egészségügyről a kórházigazgatók first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
