Sajtótájékoztató keretében ment neki az első sorban a kormánypárti békemenetek szervezéséről ismert CÖF–CÖKA az Átlátszónak kedden, azzal vádolva a lapot, hogy „az államiság alapjait sértő besúgórendszert üzemeltet idegen érdekcsoportok által finanszírozva”. Az MTI szemléje szerint a szervezet haragját a lap két projektje, a Ki mit tud és a MagyarLeaks váltotta ki.
Miről is szól a két projekt?
A Ki mit tud-ot még 2012-ben indította el az Átlátszó. Ez egy olyan közérdekű adatigénylő portál, mellyel a készítők célja az, hogy a közérdekű adatok iránt érdeklődő polgárok egy helyről indíthatják adatigényléseiket a közfeladatot ellátó intézményekhez és böngészhetik mások adatigényléseit is. Ez szolgálja azt, hogy egyszerűsödjön az adatigénylés folyamata és „erősödjön a társadalmi kontroll az adóforintjainkkal gazdálkodó szervezetek felett”. További előnye még a felületnek, hogy a felhasználóknak nem kell bajlódniuk a paragrafusokkal alábástyázott jogi megfogalmazással, mert az adatigénylés jogi megfelelőségét beépített dokumentumsablon segíti.
A MagyarLeaks lényege és rendeltetése pedig az az Átlátszó szerint, hogy az olvasók, felhasználók, állampolgárok olyan adatokat szivárogtathassanak a lapnak, amelyek nyilvánosságra kerüléséhez nyomós közérdek fűződik.
A CÖF–CÖKA külügyi igazgatója, Tordai Máté szerint az Átlátszó által működtetett „besúgórendszer” veszélyt jelent Magyarországra és a magyar állampolgárokra, mint fogalmazott, „a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Intézet támogatásával indított platformok korlátlan lehetőséget kínálnak a joggal visszaélésre”. Ezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy szerinte a Ki mit tud rendszerén keresztül egy személy különböző fiktív adatok megadásával nyújthat be korlátlan mennyiségű adatigénylést, de maga az Átlátszó is megteheti ezt nem létező személyek nevében. A MagyarLeaks rendszerén keresztül kiszivárogtatott információk pedig Tordai szerint – szemben a készítők szándékával – nem ellenőrizhetők érdemben, „így a platform dezinformációs felületként, lejáratókampányok eszközeként funkcionálhat”.
A szervezet külügyese azt hangsúlyozta ezután, hogy az információszabadság gyakorlása kötelezettségekkel és felelősséggel is együtt jár, és a többi között a közbiztonság a nemzetbiztonság, mások jogainak védelme érdekében korlátozásoknak és szankcióknak vethető alá.
Az állami adatok jogosulatlan nyilvánossá tétele, vagy idegen érdekeket szolgáló nemzetközi szereplőkkel való megosztása közvetlenül sérti a közérdeket, így az állam szuverenitását, a demokratikus rendet. Ezért a CÖF–CÖKA felhívja az Átlátszó figyelmét, hogy tevékenységüknek büntetőjogi következménye lehet. Ugyanis aki idegen hatalom részére információszerzést folytat az kémkedést követ el. Ennek minősített esetében pedig akár 15 év szabadságvesztés is kiszabható
– küldött burkolt fenyegetést a lapnak Tordai Máté.
Ugyanezen a sajtóeseményen Ifj. Lomnici Coltán, a CÖF–CÖKA szóvivője szintén megfogalmazta, hogy az Átlátszó visszaél a közadatigénylés jogával és a tevékenysége a jogszerűség határát súrolja. Felidézte egyúttal, hogy 2017-ben az Átlátszó azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze a CÖF–CÖKA-t, hogy hozza nyilvánosságra azoknak a névsorát, akik adományokat küldtek a szervezetnek. A bíróság viszont azt a keresetet jogalap hiányában elutasította.
The post A CÖF burkoltan megfenyegette az Átlátszót: „A tevékenységüknek büntetőjogi következménye lehet” first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
