A Szerencsejáték Zrt. a különleges hét óta folyamatosan kapja a támadásokat, a játékosok és a szélesebb közvélemény megnyugtatása érdekében ezért ellenőrzést kértek a szerencsejáték-felügyeleti hatóságtól a múlt heti 4 számsorsjátékon elért telitalálatok sorsolásait illetően. A társaság azért fordul a hatósághoz, hogy vizsgálatot kezdeményezzen a sorsolások folyamatának szabályossága, valamint a sorsolásokhoz kapcsolódó informatikai rendszerek szabályos és befolyásmentes működése vonatkozásában.

Úgy láttuk, hogy a közösségi médiában még a hét közepére sem csitult a hangulat.

A visszajelzések szerint szükségünk van arra, hogy ne csak mi állítsuk magunkról, hogy tisztán és szabályosan mentek le a sorsolások és semmilyen beavatkozás nem történt, hanem ezt egy független vizsgálat is erősítse meg. Úgy gondoljuk, hogy a reputációnk érdekében fontos volt ezt a lépést megtennünk” – mondta lapunknak Panulin Ildikó, a Szerencsejáték Zrt. kommunikációs főosztályvezetője, hozzátéve, hogy egyelőre kérdés, mikor zárulhat le a vizsgálat: még a visszajelzésre várnak a szerencsejáték-felügyeleti hatóságtól, de azt nem tudni, ennek mennyi az átfutási ideje.

Nem lehet belenyúlni a rendszerbe

A kedélyeket nemileg borzolta, hogy többeknél más és más szám jött ki arra vonatkozóan, hogy milyen gyakran eshet meg, hogy egy héten belül az összes lottó főnyereményét elvigyék.

Németh Hanna, a „matekos lány” számításai szerint például 117 évente fordul elő, hogy az összes lottót és a Luxort is megnyerik 7 napon belül. A Szerencsejáték Zrt. közlése alapján viszont – a Luxor nélkül – erre nyolc évente van esély.

„Hanna nem ugyanarra a kérdésre válaszolt, mint mi. Ő még hozzávette az előző heti Luxor játék megnyerését is, itt bele is kavarodott, ugyanis annál a játéknál minden héten van főnyeremény. Továbbá a forgalmi adatok becslésénél nem vette figyelembe, hogy két hatoslottó-sorsolás van egy héten. Ezen kívül nem azt vizsgálta, hogy mind a négy játéknál van telitalálat, hanem azt, hogy mindegyiknél pontosan egy van. Összeségében ezért kapott egy nagyságrenddel nagyobb értéket, amit a friss hírek szerint újra fog számolni. Ahogy láttam, Mérő László is hasonló eredményre jutott, mint mi. A mi kollégáink 8 évet számoltak, és ahogy azt már említettük korábbi válaszunkban is, 2000-ben és 2018-ban is volt ilyen együttállás, tehát nem példa nélküli az eset” – közölte lapunkkal Panulin Ildikó.

Arra, hogy mi a biztosíték, hogy a rendszerbe nem lehet belenyúlni, Szántó Zoltántól, a Szerencsejáték Zrt. informatikai igazgatójától, illetve az európai és globális lottószervezetett auditját végigkísérő végző Pállai Krisztián információbiztonsági főosztályvezetőtől kaptunk választ.

„A sorsoláshoz egy nemzetközileg elismert lottórendszer-beszállító informatikai rendszerét használjuk, amelynek több tucat országban fut a rendszere. Vagyis nem mi fejlesztettük a rendszert, ezt azért is fontos kiemelni, mert

a forráskód nincs nálunk, tehát nem tudunk belenyúlni a rendszerbe és átprogramozni azt. Bármilyen csatornán is küldik be a fogadók a szelvényeket, azt ebben a rendszerben tárolják és mindegyik digitálisan hitelesített.

– közölte lapunkkal Szántó Zoltán.

Az informatikai igazgató hozzátette, amikor szombaton 17:30-kor lezár a rendszer, tehát nem lehet már játékot beküldeni az Ötöslottóra, a beérkezett összes fogadásból generálnak egy külön adatbázis-fájlt a sorsolásra. A fájlra tesznek egy minősített időbélyeget, ami olyan, mintha egy közjegyzői pecsét lenne. Ezt a fájlt, amiben az összes fogadás benne van, kiküldik a stúdióba, előtte azonban egy audit rendszer segítségével ellenőrzik, hogy a rendszerük által mutatott adatok és általuk kimásoltak egyeznek-e. Ha igen, a helyszínen lévő kollégák betöltik a fájlt, és megnézik, hogy a digitális aláírás rendben van-e, azaz senki sem nyúlt bele, ez is feltétele a sorsolás megkezdésének.

Az élő sorsolás alatt a két informatikus is beüti a kisorsolt számokat a rendszerbe, és miután az ötödiket is betáplálták, elindítják a gyorskeresőt, ez mutatja a képernyőn is, hogy hány kettes, hármas, négyes stb. volt, illetve a telitalálatot, és azt is, mekkora összegeket lehetett a találatokkal nyerni.

„A csalás kizárt”

Ahogy azt Szántó Zoltán elmondta, emellett még vannak kollégáik, akik kézzel, excelben is elvégzik a számítást, hogy biztos minden stimmeljen. Ha minden beérkező adat egyezik, akkor fogadják csak el, hogy minden rendben van, és erről szintén készítenek egy jegyzőkönyvet.

„Ezután tájékoztatunk mindenkit, ekkor kerülnek ki a honlapunkra is az eredmények. Olyan még nem fordult elő soha, hogy az eredmények nem stimmeltek, így rossz eredményközlés lett volna a stúdióban.

A csalás tehát teljességgel kizárt. A digitális aláírás miatt kizárható, hogy a lezárt fogadások közé utólag beletegyünk plusz fogadásokat,

a nyerteskeresés pedig két független rendszeren fut, és egyik sem saját fejlesztésű, azaz nincs nálunk a forráskódja, tehát nem tudunk belenyúlni, meghekkelni, például, hogy »most találj egy ötöst”. Eleve kiderülne, mikor összevetjük a két rendszer eredményeit. Nem tudjuk manipulálni, kizárható, hogy bármiképpen módosítani tudnánk az eredményen.”

Ez még mindig nem a hivatalos nyertes kereső, csak tájékoztatás a stúdiónak, hogy a nézőknek gyorsan meg tudják mutatni az eredményt. A hivatalos nyertes keresés egy másik informatikai rendszerben van, a saját rendszerükben. Ide érkeznek be a közjegyző által hitelesített számok, amit szintén ketten ellenőriznek és hagynak jóvá” – mondta.

Ekkor indítják a valódi nyerteskeresést, és amikor ennek megvan az eredménye, azt összevetik a korábban a stúdiónak küldött adatokkal, és azt is, hogy a két független rendszer ugyanazokat a nyerteseket találta-e meg, illetve, hogy ugyanazokat az összegeket számolta-e ki. Emellett még vannak kollégák, akik kézzel, excelben is elvégzik a számítást, hogy biztos minden stimmeljen.

Pállai Krisztián információbiztonsági főosztályvezető szerint annyira biztonságos az egész, hogy amikor a sorsolás folyamatának nemzetközi auditja történik, akkor még az auditor sem nyúlhat a sorsoló géphez vagy a golyókészlethez.

„A hitelességünk megőrzése miatt kell ennyire óvni a golyókat és a gépet, itt mindennek tisztának kell lennie, másfelől meg kell felelni a nemzetközi szabványoknak. Az egyik ilyen az ISO 27001, ami egy információbiztonsági irányítási rendszer, a másik a WLA (World Lottery Association) – SCS, ami egy olyan biztonsági szabvány, ami szerencsejáték-specifikus követelményeket tartalmaz. Utóbbi előírja a golyókészlet tárolását, karbantartását, ahogy a sorsolási folyamatot, és hogy milyen biztonsági intézkedéseket kell végrehajtani” – fogalmazott az információbiztonsági főosztályvezető.

Nemcsak a rendszer, de a folyamataik is auditáltak, ráadásul a szerencsejáték-felügyelet (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) bármikor megjelenhet a sorsolás alatt, be sem kell jelenteniük a látogatást.

Sőt, még nekem, mint belső auditornak sem kell előre szólnom, hogy megyek. A már említett két nemzetközi szabvány auditorai eddig minden vizsgált sorsolásunkat rendben találták. Biztosra kell mennünk, mi a játékosok bizalmából élünk.

– tette hozzá.

Hogyan zajlik egy sorsolás?

Már maga a sorsolás is egy hosszadalmas és bonyolult feladat. Ha nézünk egy ötöslottó-közvetítést a tévében, annyit látunk, hogy pörögnek a golyók a sorsológépben, és kihúznak egy számot, majd még hármat, picivel később pedig az ötödiket, és már meg is vannak az aznapi nyerőszámok. Bár a képernyőn keresztül egyszerűnek tűnik a folyamat, a Szerencsejáték Zrt. munkatársai sokkal komplexebb rendszerben dolgoznak, és már jóval a húzás előtt elkezdenek dolgozni. Már a sorsolás folyamata előtt legalább két órával indul a munka, az ötöslottó esetében azonban ez nem azt jelenti, hogy az este hét órai húzás előtt 5-kor állnak munkába, hanem már délben-délután 1 óra körül.

„A folyamat úgy indul, hogy a Sorsolási Bizottság elnöke a sorsolási stúdió épületébe – ez a Pólus Centernél lévő Fortuna stúdió – belépve felveszi a lepecsételt borítékban lévő kódkártyát, amellyel abba a helyiségbe lehet bejutni, ahol a sorsolási eszközöket tárolják.

A közjegyzővel és a sorsolási eszközöket kezelő technikusokkal együtt mennek a tárolóhelyiséghez, ami riasztóval védett, kamerákkal felszerelt, közjegyzői pecséttel és a Szerencsejáték Zrt. számozott plombájával ellátott. Itt vannak a golyók egy közjegyző által pecséttel lezárt bőröndben, és a sorsolási gép, illetve a kézi sorsolási eszköz. A tároló nyitása előtt a közjegyző ellenőrzi, hogy sértetlen-e a plomba az ajtón, majd ugyanezt ellenőrzi a sorsolási eszközökön, illetve a bőröndön is.

Ha mindent rendben találnak, akkor vihetik át az eszközöket az épületen belül a tévéstúdióba. A tárolótól a stúdióig vezető rövid folyosón nemcsak a sorsolási bizottság, a közjegyző és a technikusok, hanem kamerák is figyelik az eszközök útját. Minden sorsolást megelőz egy ellenőrzés: egyrészt megnézi a közjegyző, hogy minden golyó megvan-e és egyformák-e, illetve lebonyolítanak egy próbasorsolást, amely még az éles sorsolás előtt bizonyítja, hogy az eszközök valóban rendeltetésszerűen működnek. Csak akkor indulhat az »igazi” sorsolás, ha a próbán minden rendben zajlott” – mondta Panulin Ildikó.

A közjegyző és a sorsolási biztos feladatai

Az ötöslottó sorsolása két másik játék sorsolásával együtt zajlik a SzerencseSzombat című műsorban. Először a Luxort sorsolják, majd a Jokert, végül pedig az ötöslottót. Utóbbi esetén attól függően végzik a sorsolást géppel, vagy kézzel, hogy a Luxor utolsó nyerőszáma páros (kézi) vagy páratlan (gépi). Kézi sorsolás esetén a műsorban a hostess nyitja a sorsológömböt és a műsorvezető veszi ki a golyót a gömbből. A közjegyző és a sorsolási bizottság jelen lévő elnöke is jegyzeteli magának a kisorsolt számokat, ez látható is a közvetítésekben.

Amikor vége a sorsolásnak, elpakolják az eszközöket, amelynek szintén minden mozzanatát felügyeli a közjegyző. Ezután a csapat visszavonul a sorsolási bizottság szobájába, ekkor történik az összeolvasás, ahol már jelen vannak az informatikusok is. Ez azért is fontos, mert például Bulgáriában volt példa rá, hogy azon a lottón, ahol 35-ből kell megtippelni 5 nyerőszámot, a 41-est húzták ki. A bolgár lottótársaság azzal védekezett, hogy rossz golyókészletet tettek a gépbe. A Szerencsejáték Zrt.-nél mindez nem fordulhat elő, mivel minden soroslás alkalmával szigorú adminisztratív, logikai és fizikai kontrollokat alkalmaz a társaság.

A Szerencsejáték Zrt. három, területileg illetékes közjegyzői irodával dolgozik együtt, a sorsolásokon nagyjából tíz közjegyző dolgozik, ők váltják egymást, és a közjegyző iroda osztja be, hogy az adott sorsoláson ki vesz részt.

„A sorsolásokat alapvetően két ember felügyeli: egy munkatársunk és a közjegyző, akiket látunk is a közvetítésben.

A közjegyző jogász végzettségű, a közjegyzői irodában dolgozó, tőlünk független ember, aki pedig a Sorsolási Bizottságban van, ő a szervezeten belül a Sorsolási Osztályunk munkatársa hatalmas szakmai tudással. Csak sorsolás-szakmai vizsgával és megfelelő tapasztalattal lehet valaki a Sorsolási Bizottság elnöke.

Összesen nyolc ilyen munkatársunk van, ők osztják be egymás között, hogy ki vesz részt az adott sorsoláson, mert sorsolás minden este van. Az ő dolguk a már említett kódkártya felvétele, ők fogadják a közjegyzőt, ők is figyelik a sorsolás menetét és szabályosságát, ott vannak az összeolvasásnál. Ha sorsolás közben bármilyen váratlan esemény történik, akkor ők mutatnak irányt, hogy onnantól milyen szabályrendszer mentén megyünk tovább” – mondta Panulin Ildikó.

Ha például a sorsológép elromlik, mondja Pállai Krisztián, akkor előveszik a kézi sorsolót, vagy a helyettesítő pótsorsológépet, a sorsolási bizottság elnöke hozza meg a döntést minden vitás helyzetben.

„Ő egyeztet velünk is, hogy az informatikai rendszer mindent rendben látott-e, indulhat a sorsolás. És bár mi is látjuk a kihúzott számokat, ő küldi meg nekünk hivatalosan. Ezt közjegyző által lepecsételt papíron kapjuk. Minden sorsoláson négy informatikus vesz részt, ketten kint a stúdióban, ketten bent a központban” – húzta alá Szántó Zoltán.

Az egész rendőrkapitányság be akart menni a nyereményért

De hogy zajlik a kiértesítés? Mindig a nyertesnek kell jelentkeznie, aki a kisorsolt számokat a tv-adásban vagy a honlapon is láthatta.

Ha esetleg egy lottózóban ellenőrzi le a szelvényét, ott nem fogják látni, hogy mennyit nyert, viszont felvilágosítást adnak, hogy hogyan tudja átvenni a nyereményét. Aztán 90 napja van arra, hogy jelentkezzen a nyereményért, ha ez idő alatt nem teszi meg, akkor bukja az összeget.

A Szerencsejáték Zrt. ezért – ha nem jelentkezik a nyertes – egy hónappal a határidő letelte előtt kiad egy sajtóközleményt, hátha elolvassa a szerencsés nyertes és jelentkezik. Így történt 2025-ben, amikor a Skandináv lottó nyertese épp a „figyelmeztető” sajtóközlemény után jelentkezett náluk, és vette át a 300 millió forintos nyereményét. Ha az első felhívás eredménytelen lenne, a határidő lejárta előtt még egyet közzétesznek.

Ha a nagynyertes telefonon jelentkezik, akkor pár kérdéssel beazonosítják, hogy valóban ő a szerencsés illető. Ha igen, akkor a következő lépés, hogy bemegy a Szerencsejáték Zrt. központjába, ahol két „feddhetetlen” kolléga fogadja, egyikük az, akivel telefonon is egyeztetett, ezt is a bizalom miatt tartják fontosnak. A nyertes – bármennyire is megosztaná az élményt az egész családjával – maximum két főt vihet magával a találkozóra.

Volt rá példa, amikor az egyik város rendőrkapitánysága nyert, és mindannyian be akartak jönni, de el sem fértek volna…

– emlékezett vissza Panulin.

Már régóta nincs készpénzezés, a megnyert összeget minden esetben utalják a szerencsés játékos részére. Feltétel, hogy a nyertes nevén legyen magyarországi engedéllyel nyitott, forint alapú bankszámla – Eurojackpot nyeremény esetében euró alapú bankszámla az alapfeltétel.

„A nyertes, miután jelentkezett, bejön hozzánk és találkozik két kollégánkkal, és itt átbeszélik a teendőket. Van egy kérdőívünk is, amiben arra válaszolhat, hogy mire költené a pénzt, vagy hogy pénzügyi, esetleg lelki tanácsadást igénybe vesz-e a nagy nyeremény miatt. Rákérdezünk arra is, hogy mit árulhatunk el róla, milyen adatot hozhatunk vele összefüggésben nyilvánosságra. Utóbbira többnyire a »semmi” szokott lenni a válasz.

Nemrég volt egy olyan sztorink, hogy a nyertes, aki egyébként 4 milliárd forintot nyert 2025-ben, megengedte, hogy elmeséljük a lottóvásárlás történetét, ami nagyon egyszerű. Elszakadt a papucsa, ezért tért be egy üzletházba, és ha már ott volt, feladott egy szelvényt, amivel nyert.

Ebből egyébként csináltunk is egy kisfilmet. Szintén sokak által a sajtóból ismert az a történet, amikor egy hajléktalanság küszöbén élő pár nyert a Skandináv lottón, de aztán a pénz nagy részét felélték” – tette hozzá a kommunikációs főosztályvezető.

Volt, aki 1,5 milliárd forintot hagyott veszni

Ritkán, de előfordul, hogy az akár milliárdokat nyerő játékos nem veszi fel a nyereményét.

A legnagyobb át nem vett nyeremény 2017-ben volt, amikor közel 1,5 milliárd forintért nem jelentkeztek.

Az át nem vett nyeremények egyébként sokkal több munkát adnak, mint az átvettek. És nem csak a sajtóközlemények miatt. A fel nem vett összegre az értékesítési területnek meghatározott időn belül (1-2 hónap) nyereményakciókat kell hirdetnie az adott játékot érintően, hogy ezeken keresztül szétosszák az összeget a játékosok között, vagy valamelyik nyerőosztályt dotálják, a lényeg, hogy a teljes összeget vissza kell forgatni nyereményként.

„Az elmúlt fél-egy évben elkezdtünk dolgozni azon, hogy szóra bírjunk nagy összeget nyert játékosokat, akik vállalnák a nyilvánosságot valamilyen módon, ami biztatóan alakul. Már többen jelentkeztek, jelezve hogy nyitottak arra, hogy megosszák velünk a nyerés körülményeit, illetve, hogy mi történt velük a nagynyeremény átvétele óta. Az a tapasztalat, hogy ha valaki tárgynyereményt, például autót nyert, akkor jellemzően könnyebben rááll a szereplésre. A cél egyébként az lenne – aminek a hiányát sokan most is kifogásolják –, hogy bemutassuk, mit hozott az életükben a nagy nyeremény. Európában egyébként sehol nem kötelező felfednie magát a nyertesnek, az Egyesült Államokban viszont néhány államban előírják ezt” – mondta a kommunikációs főosztályvezető.

Hogyan történik a hitelesítés?

Panulin Ildikó elmondta, bizonyos időközönként mind a golyókat, mind a gépet hitelesítik, amit Budapest Főváros Kormányhivatalának Mérésügyi Hivatala végez. Ez úgy zajlik, hogy a közjegyző viszi a lepecsételt, plombázott bőröndöt, ott megnézik a golyók súlyát, kerületét, anyagát, színmélységét, és ha rendben van, visszaadják.

De a golyókat csak bizonyos ideig használjuk, aztán cserélünk. Ugyanígy hitelesíteni kell a gépet is minden alkalommal. Azt szintén előírják, hogy ezt az auditot egy független féllel kell elvégeztetnünk

– tette hozzá Pállai Krisztián.

A Szerencsejáték Zrt.-től megtudtuk azt is, hogy a múlt heti négy nyertesből kettő már jelentkezett is a nyereményéért.

The post „A csalás teljességgel kizárt” – a Szerencsejáték Zrt.-t kérdeztük az összetorlódott lottónyereményekről first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu