Aki kizárólag drámát ígérő történetekbe kezd bele, annak nem ajánlom a Kapás Boglárka visszavonulása alkalmából készült interjút, amelyet Kálnoki Kis Attila készített: ha van szöveg, helyzet, ív, amiből süt a kiegyensúlyozottság, az ez. Kiderül belőle, miért egy gyerekkori versenye a meghatározó élménye mind közül, hogyan lehet olimpiai bronzzal is elégedetten élni egy aranyfetisiszta országban (világbajnoki arany birtokában nyilván nem teljesen megoldhatatlan), és hogy nekünk is jusson belőle remény, az is: nincs olyan, hogy valakiről már a medenceparton eldől, úszóalkat-e. Persze ha valaki húsz év szálkásítás után 52 kiló, és magától siklik, ha vizet ér, úgy könnyebb ilyeneket mondani. (A győzelem receptje röviden azoknak, akik nem szeretnek sokat olvasni: az első felét eléggé meg kell nyomni, aztán a második felét még jobban.)
A liberálisok között kezdte a nemzetközi színtéren, elcsaklizta a szocik szavazótáborát, most jobbközép a festék rajta, de a pártja ideológiája igazából azzal egyenlő, amilyen hangulatban éppen felkel, és a tábora atomjaira esne, ha valami történne vele – ki az? Igen, azok tippeltek helyesen, akik Andrej Babiš, a hatalomba jövőre minden bizonnyal visszatérő csehországi exminiszterelnök nevét kiáltották. Tanulságos Inkei Bence Jiří Pehe elemzővel (Václav Havel amerikai emigrációban, a Columbián kinevelt egykori kabinetfőnökével) készített interjúját olvasni. Például kiderül belőle, hogy alternatív sztorikkal párhuzamosan több látható méretű szélsőjobboldali pártot is meg lehet szervezni egy tízmilliós kelet-európai országban; hogy a cseh politika is vezéralakokra szűkül le (hallatlan); és hogy több remélt garanciája van annak, hogy Csehországot nem hogy orbáni, de kaczynski mértékben sem uralhatja le Babiš.
Az egyik, hogy ő igazából ideológiamentes politikai vállalkozó, akinek nyugati üzleti érdekeltségei is vannak, szóval magával tolna ki, ha minden nyugat-európai ország vezetésére egyesével ráborítaná az asztalt. A másik, hogy a cseh parlament kétkamarás, és a szenátusi választáson alacsonyabb a részvétel, az ott is megjelenő pragmatikus választópolgárok pedig kevésbé hajlamosak populista szerencselovagokra adni a voksaikat, szóval ott sosem lesz kétharmad. Végig elég sok a magyarázatra sem szoruló magyar meg általános kelet-európai párhuzam, ennyi erővel ezt a kétkamarás dolgot is átvehetnénk a következő rendszerváltás után. Üléstermeink és történelmi előképünk pont van hozzá, mindkettő egy sikeresebb korból.
Persze ott kéne kezdeni, hogy előbb az egyetlen meglevő országgyűlésünknek legyen újra értelme.
(Plusz egy dolog, amit nem biztos, hogy tudtál: az elemző szerint a magyar szemmel magabiztos mininémetnek tűnő csehekbe is mélyen bele van oltva a „nem fog az menni, ne erőltessük” kultúra. Pehe ezt a Habsburg monarchia összes népének örökségének látja, de nekem az osztrákokról elsőre nem a gátlás ugrik be, szóval ha van ilyen szabály, a birodalomszervező nép kivétel lehet alóla.)
Azoknak, akik még két és fél év elteltével is mérlegelik, jogos biztonsági aggályai, néhány millió köbméter gáz fejében akceptálható nagyhatalmi szorongása miatt volt-e kénytelen Oroszország lerohanni Ukrajnát, a mérlegelés sikeres befejezéséhez ajánlom Jankovics Márton riportját arról, miért érzi az idegenben honvédő haderő feltétlenül szükségesnek, hogy a művelődési házakat az elsők között lőjék szét. Arról, hogy a kultúra hogyan válik hadviselési tereppé, Marci az Első kézből podcastban is érzékletesen beszélt Pető Péter főszerkesztő társaságában – belinkelem újra azoknak, akiknek most jut majd ideje rá, vagy a 24 Extra indulásának első heteiben még nem voltak előfizetőink.
Így kezdődik ma reggel kiküldött heti hírlevelünk, a 24/7, amelyben ezután még elmélyülős és szórakoztató olvasmányokat, videókat és podcastokat ajánlunk hétvégére válogatva, továbbá összegyűjtjük a hét sorozat- és filmkritikáit is a hátradőlős kikapcsolódáshoz. Itt iratkozhatsz fel, ha jövő héten már te is kéred!
The post A csehek és Kapás Bogi is rendben lesznek first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
