Március 20-án jelent meg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján a csípő- és térdprotézis műtétek új szakmai protokollja, amely azt határozza meg, ki kerülhet műtéti várólistára, és ki az, akinek ezzel várnia kell. Az április 1-jén életbe lépő új protokoll értelmében a 35-40 feletti testtömegindexszel élő embereket nem lehet megoperálni, amíg le nem fogynak.
A protokollt Pintér Sándor belügyminiszter mellett az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ortopédia Tagozatának vezetője, Szendrői Miklós is jóváhagyta, ez a tagozat felelt a protokoll kidolgozásáért is. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő két nappal ezelőtt hívta fel a figyelmet arra, hogy a tagozatnak az egyik tagja Bálint Lehel, aki április 4-én egy azóta törölt bejegyzésben azt írta a Facebookon, hogy az állami ellátásban a túlsúlyos betegek számára leállítják a protézisműtéteket, de azok az érintettek, akiket így elutasítanak, nyugodtan fordulhatnak hozzá a magánrendelésében. A Telex megkereste az ortopéd sebészt, hogy miért tűnt el a poszt, de egyelőre nem reagált a lap megkeresésére.
Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai kollégiumának korábbi elnöke a Népszavának korábban éppen arra hívta a figyelmet, hogy az új NEAK-protokoll miatt nem lenne meglepve, ha magánegészségügyi intézmények hamarosan olyan hirdetéseket adnának fel, miszerint ők vállalják a kövér emberek csípőprotézis beültetését is.
Az Egyesült Királyságban és Magyarországon is praktizáló ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista a MOK kérésére összeállított egy szakmai és etikai megfontolásokat tartalmazó dokumentumot, amelyet a kamara a héten tett közzé. A bevezetőjében Hegedűs Zsolt azt írja, „a 2025. április 1-jén megjelent NEAK várólista protokoll fontos előrelépést jelenthetne a nagyízületi protézisellátás egységesítése és az objektív szempontokon alapuló műtéti sorrend kialakítása és annak végrehajtásának ellenőrzése felé, azonban olyan szakmai/etikai szemléletbeli hiányosságokról tanúskodik, hogy annak végrehajtása a gyakorlatban sem a nemzetközi jó gyakorlatokkal nem korrelál, sem pedig az orvosetikai alapelvekkel nem harmonizál.”
Az ortopéd orvos szerint a NEAK-protokollban szereplő testtömegindexre (BMI) vonatkozó ideiglenes kontraindikáció szakmai és etikai szempontból is mindenképpen átgondolást igényel. Az Egyesült Királyságban érvényben levő javaslat szerint a BMI bármilyen értékét megjelölni az elektív csípő- és térdízületi protézis műtétek várólistájához való hozzáféréséhez kontraproduktív és diszkriminatív.
A magasabb BMI-jű betegek műtétének huzamosabb idejű halasztása gyakran súlyos következményekkel jár: későbbiekben ismételten megjelennek az ambulancián, de már rosszabb általános vagy pszichés állapotban, gyakran még magasabb BMI-vel. Ilyenkor már nem elsősorban az életminőség javítása a műtét célja, hanem szinte vitális indikációból kerül sor a beavatkozásra: hogy a beteget ki lehessen kelteni a kerekesszékből, mobilizálni lehessen, és elkerüljük az imobilizációval összefüggő súlyos szövődményeket (pl. pneumonia, felfekvés, fertőzés, cardiovascularis szövődmények, trombózis, tüdőembólia, stb.)
– hívja fel a figyelmet az orvos.
A 35 BMI feletti betegek szakmailag halasztott státuszba vétele szemben áll a nemzetközi gyakorlatokkal: például az Egyesült Királyságban az Egészség és Klinikai Kiválóság Nemzeti Intézete (NICE) és a Brit Ortopédiai Társaság irányelvei egyaránt kimondják, hogy az elektív ízületi protézisekhez való hozzáférést nem korlátozhatja kizárólag a BMI. Az USA-ban az American Academy of Orthopaedic Surgeons nem tesz közzé konkrét BMI-határértékeket kizáró okként, míg Svédországban a BMI >35 páciensek is rendszeresen részesülnek műtéti ellátásban. Németországban szintén nincs egységes BMI-határ, de egyes ajánlások szerint a BMI >40 relatív kontraindikációnak számíthat, mégsem zárják ki automatikusan az ellátást, hanem egyéni mérlegelés és multidiszciplináris döntés alapján döntenek – írja az orvos.
Hegedűs Zsolt megállapítja azt is, hogy a magyar szabályozás szigorúbb a nemzetközi normáknál, „és érdemes lenne felülvizsgálni abból a szempontból is, hogy megfelel-e az egyenlő hozzáférés és az egyéni mérlegelés elvének.”
Kitér arra is, hogy a jelenlegi protokoll – különösen a BMI-hez kötött kizárások és a szűk prioritási kritériumok miatt – azt eredményezheti, hogy egyes betegek nem jutnak időben ellátáshoz a közfinanszírozott rendszerben, így kénytelenek magánegészségügyi megoldásokat keresni.
Ez nemcsak az egészségügyi egyenlőtlenségek növekedését eredményezi, hanem közvetve ösztönözheti a piaci szereplőket is arra, hogy célzott ajánlatokat fogalmazzanak meg várólistát kikerülni kívánó betegeknek.
A Belügyminisztérium április 4-ei közleménye szerint az ortopédiai műtéteknél a jelentős túlsúly eddig is az ideiglenes műtéti ellenjavallatok között szerepelt, éppen a beteg védelme érdekében, hiszen a jelentős túlsúly esetén négy-ötszörösre emelkedik a műtéti szövődmények gyakorisága. A műtét sürgősségéről és kockázatairól minden esetben az orvos dönt.
The post A csípő- és térdprotézis protokoll készítői közül egy orvos a magánrendelésére terelné a túlsúlyos betegeket first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
