A 2000-es évek elején Halász János fideszes parlamenti képviselő Debrecenben éppen egy fogadáson állt sorba üdítőért, amikor a pincér gyanútlanul egy Heinekent ajánlott neki. Erre a politikus vicceskedve felhördült: „Hiszen azon vörös csillag van!” Mire egy mögötte álló helyi újságíró – aki ismerte őt régről – odaszólt neki: „Ugyan, Jánoskám, az MSZMP-ben nem zavart a vörös csillag?”
A beszólás oka nem az volt, mintha Halász MSZMP-tag lett volna. Hanem egyrészt az, hogy egykori feleségének családja az 1980-as években az állampárt debreceni potentátjai közé számított; s ennek ismeretében visszatetsző, hogy a parlamentbe kerülve Halász azért kardoskodott, hogy a képviselői irodaházból tüntessék el a Munkásállam című, Bernáth Aurél által készített munkásmozgalmi falfestményt.
A beszólás másik oka az volt, hogy Halász politikai karrierje – habár erről ő maga hajlandó megfeledkezni – az MSZP-SZDSZ kormány alatt indult, amikor a szabaddemokraták támogatásával nyert mandátumot egy időközi önkormányzati választáson Debrecenben, így az akkor SZDSZ-es vezetésű közgyűlésben a kulturális bizottság alelnöke lett. Ekkor még úgy ismerték őt a városban és Hajdú-Biharban, mint lelkes, sőt lánglelkű civil szervezőt, Debrecen első civil rádiójának az egyik alapítóját, aki él-hal az alternatív szerveződésekért, rajong az underground zenekarokért, és a civil szféra a lételeme.
Ilyen ígéretes előzmények után meglepő, hogy miközben Halász azóta számos posztot betöltött – volt parlamenti államtitkár, kulturális államtitkár, frakciószóvivő – különösebb nyomot nem hagyott a politikai tevékenysége. Az egyik legemlékezetesebb megmozdulása egy 2001-es ingatlanbotrányban játszott szerepe volt, amikor a Kincstári Vagyoni Igazgatóság összesen 1740 állami ingatlant hirdetett meg közhasznú civil szervezetek számára. Az ingatlanok szétosztásáról az Országgyűlés Halász által vezetett ad hoc bizottsága döntött, méghozzá szürreális módon. A legfurább esetek:
- egy debreceni diákegyesület kapott egy szombathelyi éttermet;
- egy debreceni alapítvány ingatlant nyert Abádszalókon, Budakeszin, Debrecenben, Füzesabonyban, Gyulán, Mátraszentimrén, Tiszafüreden és Szegeden;
- a legabszurdabb eset azonban az volt, hogy a Torgyán József által vezetett kisgazdapárthoz kötődő Független Női Szövetség egy lőteret kapott Kabán.
Akik közelebbről ismerik, azt mondják róla: olyan simulékony, hogy a Fideszben minden szerepre fel lehet használni. Debrecenben máig beszélik: amikor Kósa Lajos 2014-ben otthagyta a polgármesteri széket, a Fidesz „felsőbb köreiből” az az ukáz érkezett a helyiekhez, hogy a helyére Halászt kell ültetni. A helyiek azonban túl jól ismerték, megakadályozták a jelölését, így lett polgármester az a Papp László, aki Halásznál valóban rátermettebb és okosabb ember.
Halász alighanem most érkezett el a politikai pályafutása mélypontjára a „szuverenitásvédelmet” célzó, az „átláthatóságról” szóló, valójában a civil szervezeteket és a sajtót fenyegető törvényjavaslat benyújtásával.
Azzal a Halász Jánossal, aki a rendszerváltáskor a civil élet egyik motorja volt, most a „fékpedál” szerepét játszatták el.
Egykori fiatal énje alighanem szomorúan szemlélné azt az ismeretlen arcot, amit reggelente a tükörben lát.
The post A fékpedál: így vált dicstelenné Halász János politikai pályafutása first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
