„A csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről levesszük az átláthatósági törvényt, és nem hozunk döntést a nyár előtt a kérdésben” – így közölte Kocsis Máté szerdán azt, hogy a javaslatról szóló háromhetes intenzív kommunikáció és sietős parlamenti munka után a kormánypárti kétharmad mégsem fogadja el azt a nyári szünet előtt. A Fidesz frakcióvezetője egy lakossági fórumon ezt azzal magyarázta, hogy a tervezethez nagyon sok „érdemi észrevétel” érkezett hozzájuk olyan helyekről, mint a bankszövetség, az ügyvédi kamara és az államfői hivatal, a frakción belül pedig kitartóan vitáznak ezekről. Elmondása szerint bár a képviselők az „ukrán propaganda” elleni fellépés szándékában egységesek, de ennek eszközeiről ugyancsak vita folyik.

Nem sokkal később Gulyás Gergely is azt mondta a Kormányinfón a szavazás elnapolásáról, hogy nem zárultak le a Fideszben a politikai viták. A kancelláriaminiszter bölcsnek tartja a frakció döntését, amit a miniszterelnök is elfogadott.

A Kocsis által is hivatkozott Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) nyilvános álláspontja szerint az elfogadása előtt mindenképpen szükséges az átláthatósági törvény érdemi átalakítása, hogy az valóban a közélet átláthatóságát biztosítsa, és „semmiképp se vezessen önkényes jogalkalmazáshoz”. Az aggályaikkal levélben keresték fel Tuzson Bence igazságügyi minisztert. A kamara higgadt jogi nyelven fogalmazta meg azokat a súlyos aggályokat a javaslattal kapcsolatban, melyeket az utóbbi időben számtalan helyről hallhattunk: egyebek mellet bizonytalan jogfogalmakat használ, sértheti a jogbiztonság alaptörvényi követelményét, aránytalanul korlátozható általa a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadsága.

A Bankszövetség ugyan nem adott ki közleményt, de a sajtónak a nevük elhallgatása mellett a szektor szereplői arról beszéltek, a törvény végrehajtathatatlan, aki alkotta, nem ismeri a pénzintézetek működését. Azt is mondták, a magyar bankrendszer iránt érezhetően megrendült a bizalom, és már a tőke kimenekítése is megkezdődött az országból.

Bár egyes kormánypárti hangok még azt is felvetették, hogy az Országgyűlés tárgyalja különleges eljárásban a törvényjavaslatot, végül maradtak a normál ügymenetnél. Így június 5-én, csütörtökön, a Törvényalkotási Bizottságban lett volna az utolsó lehetőség, hogy módosító javaslatokat nyújtsanak be a tervezethez, amit az előzetes napirend szerint a jövő héten (kedden vagy szerdán) meg is szavaztak volna. Végül azonban levették a bizottsági ülés napirendjéről az indítványt, és a hagyományosan szeptember közepén kezdődő őszi ülésszakig nem is térnek vissza rá.

Halász János fideszes képviselő május 13-án, nem sokkal éjfél előtt egyéni indítványként nyújtotta be a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot – aminek értelmezéséről összefoglalót készítettünk –, majd egy héttel később 116 képviselő, köztük Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter is a nevére vette. Ezzel együtt

az aláírók közül kimaradó 19 fideszes képviselő sorában olyan fontos kormányzati szereplőkkel találkozhatunk, mint Gulyás Gergely és Lázár János építési és közlekedési miniszter.

Előbbi jelezte is, hogy nem vett részt a szöveg megalkotásában, Lázár pedig technikai kérdésnek minősítette a szabályozási részleteket. Feltűnő volt viszont, hogy mindketten arra utaltak: még nem ismert a törvényjavaslat végső verziója.

The post A Fidesz belső vitára hivatkozva napolta el az ellehetetlenítési törvény elfogadását, de még meghosszabbíthatja Bicskéig first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu