„A folyosón a fröccsenés, ami az elhunytból jött, a mai napig ott van”

„Elkeseredésemben írok ide” – kezdte a bejegyzését egy óbudai társasház lakója, aki egy kerületi Facebook-csoportban kért segítséget, miután két hónappal azelőtt meghalt egy szomszédjuk, ám a lakásából kiáradó szag a július 7-i poszt írásakor még mindig érezhető volt a folyosón. Andrea ekkor azt írta, az elhunyt holtteste hetekig oszlott a lakásban, mire elvitték a halottszállítók, majd megérkeztek a Népegészségügyi Főosztály munkatársai a helyszínre, de ezzel nem oldódott meg a kellemetlen szagok jelentette probléma, amit jobb megoldás híján azzal próbáltak enyhíteni a lakók, hogy kívülről lefóliázták az üresen maradt ingatlan ajtaját.

Mivel nincs örökös, ezért se az ANTSZ, se az önkormányzat nem csinál semmit. A lakók élnek a bűzben, mert nem engedik felnyitni a lakást, a rohadó ágyat elvinni meg kifertőtleníteni!

– olvasható a bejegyzésben.

Ha a közvetlen környezetünkben hal meg valaki, először a háziorvosnak, az orvosi ügyeletnek vagy a mentőszolgálatnak kell bejelentést tenni – ha nem állapítható meg teljes bizonyossággal a halál oka, akkor elrendelhetik az elhunyt kórboncolását, természetes halál esetén pedig kiállítják a halottvizsgálati bizonyítványt. A halottvizsgálatot végző egészségügyi szakember ezután legkésőbb 6 órán belül köteles a holttest elszállításáról intézkedni, amelynek költségét az elhunyt eltemettetésére köteles személy viseli, és a holttestet a halál tényének megállapításától számított legkésőbb 12 órán belül el kell szállítani. Ezután – a gyászfolyamatot gyakran megnehezítve – a koporsós temetés, hamvasztás vagy szórás kérdésének eldöntése és lebonyolítása következik (néha egészen extrém kérésekkel), illetve a hagyatéki ügyek rendezése, és ezzel párhuzamosan az elhunyt lakásának kitakarítása.

„Teltek a napok, a bűz maradt, az ajtó hatóságilag lezárva”

De mi a helyzet azokkal, akik örökösök nélkül halnak? Kié a felelősség, hogy megszüntesse az üresen álló ingatlan olykor közegészségügyi kockázatot is rejtő állapotait? Japánban annyira gyakori jelenség a magányos halál, hogy külön szavuk is van rá, a kodokusi, de itthon sem példa nélküli, hogy valaki észrevétlenül távozik az élők közül, és hetekig vagy hónapokig felfedezetlenül marad a holteste. Andrea bejegyzése alatt is többen jelezték, hogy hasonló történt a környezetükben a múltban, és saját tapasztalataikra támaszkodva próbálták tanácsokkal ellátni a bűzben élő lakóközösséget.

Nálunk is volt ilyen, a felettem lakó majd egy hónapja halott volt, senkinek nem tűnt fel a dolog, hogy nem jár le a néni. Aztán én is éreztem azt a tipikus büdös szagot, csöpögött valami a plafonomról. Később kiderült, hogy a néni már rég halott volt. A lakást az önkormányzat természetesen kifertőtlenítette, rendbe tette

– írta az egyik kommentelő.

Több hozzászóló jelezte, hogy először az önkormányzathoz fordultak, a takarítást pedig erre szakosodott cégek végezték, annak költségét örökösök nélkül a lakóközösség vagy az önkormányzat állta, azonban ez a gyakorlatban nem mindig megy olyan gördülékenyen.

The post „A folyosón a fröccsenés, ami az elhunytból jött, a mai napig ott van” first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest