Lillafüred csupán 12 kilométerre fekszik Miskolctól, mégis a városból kiérve olyan érzésünk támad, mintha egy másik országba csöppentünk volna: egy falatnyi Svájc és Ausztria tárul elénk. A Lux Kálmán tervei alapján készült neoreneszánsz épületet körbe öleli a Bükk-hegység, a fák fölé magasodó 46 méteres toronyépület vonzza a tekintetet, a szálló mellett fekvő Hámori-tavon úszó színes csónakok pedig mintha egy impresszionista festményről léptek volna elő.

95 év magyar történelme a szállón keresztül – Ami megtörtént az emberrel, az megtörtént a szállóval

A Palotaszálló születésének gondolata Trianon utánra tehető, mivel a békeszerződés következményeként Magyarország elvesztette az akkori legkiemelkedőbb hegyvidéki szállodáját is Tátralomincon (Tátralomnic ma Szlovákia része). Az ottani épület, ami ma a Grand Hotel Praha nevet viseli, nagyon hasonlít a Palotaszállóra. Bár a gondolat, hogy Lillafüred üdülőtelep legyen, már az 1800 –as években is felmerült, de Trianon után szinte adta magát, hogy pótolják azt, ami részben elveszett. 1920-ban gróf Bethlen István miniszterelnök vetette fel újra, hogy Lillafüredet fejlesszék üdülőteleppé.

Bethlent sok bírálat érte, amiért egy nehéz gazdasági helyzetben ilyen mértékű beruházásba kezdett: 3, 4 millió pengő, ez akkoriban igencsak túlzó pénzköltésnek tűnt. A tervezéshez Lux Kálmánt érték fel, aki akkoriban például a visegrádi palota rekonstrukciójával tette le névjegyét. Az 1927-ben kezdődött építkezésen kétezer ember dolgozott és közel három évig tartó munkálatok után 1930. június 6-án megnyitotta kapuit. A korabeli országos sajtó és közélet számára is nagy esemény volt a nyitány – az erről szóló újságbejegyzések és fényképek a mai napig megtekinthetőek a szálló kiállítótermében (a kiállítóteremre még később visszatérünk).

A megnyitó után hazai és a külföldi vendégek hada lepte el a szállót, a hely hamar az előkelő vendégek kedvelt tartózkodási helye lett. 1933-ban rendezték meg a Lillafüredi Íróhetet, ahol olyan írók fordultak meg, mint Móricz Zsigmond, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Kodolányi János, Kosztolányi Dezső és József Attila. És bár köztudott, hogy József Attila itt írta az egyik legszebb szerelmes versét, az Ódát, a költőt valójában a Babits Mihállyal való találkozás reménye vonzotta Lillafüredre, hogy kibékítse az általa megbántott írót.

Az igazi hírnevet azonban az 1934-ben bemutatott Meseautó című film hozta el, aminek számos jelenetét a Palotaszállóban forgattak. A miskolci Cinefest filmfesztivál ősének is tekinthető első magyar filmszemlét is a hotelben rendezték meg 1939-ben. A rangos esemény hivatalosan a Magyar Nemzeti Filmhét nevet viselte, és olyan neves színészek vettek részt rajta, mint Tolnay Klári, Jávor Pál vagy épp Mátrai Erzsi.

A szálló sikeres fellendülésének, mint oly sok mindennek az országban, a második világháború vetett véget: sebesült orosz katonák érkeztek a kórházzá avanzsált hotelbe.

És itt el is érkeztünk címünk első részéhez.

A kórházi üzemelés helyrehozhatatlan károkat okozott az eredeti berendezésben, azonban a szálló egyedi díszes ólom ablaküvegei hámori lakosoknak hála maradtak fenn: az értékes üvegeket kiszedték, papírba csomagolták és a bükki barlangokban rejtették el. Nekik köszönhető, hogy a rekonstrukció után a mai napig ezeken a Mátyás királyt és Beatrix királynőt ábrázoló színes üvegeken keresztül áramlik be a fény a hotel lobbijába:

A szállót nemcsak a háború, de az azt követő negyven évig tartó SZOT-üdültetés is alaposan lestrapálta. A régi csillogás, az 1930-as évekre oly jellemző stílus és elegancia elveszett. Olyannyira, hogy az 1974 és 77 között zajló felújítási munkálatok alatt még vendégeket sem fogadtak.

Azonban a SZOT üdültetés egyúttal egy új fejezetet nyitott a szálloda életében. A kiemelt teljesítményt biztosító élmunkások tudtak itt kéthetes turnusokban feltöltődni. Bár a szálloda eredeti bútorzata és részbeni pompája már átalakult, a Lillafüredi Palotaszálló mégis megtartotta „rangját és reprezentatív szerepét”, hiszen csak kiérdemelt módon lehetett beutalót nyerni a vendégeknek. A SZOT éra hangulatát és élményéit számtalan vendégkönyv őrzi, melyek a hotel kiállítótermében tekinthetőek meg.

A Palotaszálló 1993-ban lett egy magyar tulajdonú szállodalánc tagja, ekkor kezdődött a hotel kor-és hangulathű felújítása. 2023 óta már nem tagja a szállodaláncnak, azóta önállóan működik.

És itt el is érkeztünk címünk második részéhez.

A Palotaszálló ugyanis az elmúlt időszakban különböző programokat kínál vendégeinek. Több ilyen aktív programon is részt vettünk.

Végzetes este a Palotában – Színház másképp

Az Agatha Christie rajongó szállóvendégek lubickolhattak június 6-án késő délután – Bevallom őszintén, még sosem hallottam ilyenfajta interaktív krimiről, amin aznap délután magam is részt vettem. A FeR Produkció által létrehozott interaktív játékban a palotaszálló 95 éves megalakulását és történetét egyedi krimivel tették érdekessé.

Négy színész, korabeli ruhában 120 percben adta elő a szálló inspirálta történetet, mindezt úgy, hogy közben végig jártuk az épületet a pincétől a toronyig, ahol megszakítva az utat minden helyiségben az előadáshoz kapcsolódó jelenetet néztünk végig. Az előadás szorosan kötődött a kastélyszálló és a Vay család történetéhez, az alapokat igaz történet adta, azonban az írók egy ügyes megoldással és pár fiktív elemmel egy krimit alkottak meg: az egyik szalonban egy fejbe lőtt alak terült el a fotelban. És itt kezdődött a színház igazán interaktív eleme, ugyanis maguknak a vendégeknek kellett kideríteniük a hotelben elrejtett nyomok alapján, hogy ki volt a tettes.

Itt és most nem áruljuk el, hogy ki volt a tettes. A krimi a hotel 95 éves évfordulóján debütált a szállóban és még pár alkalommal látható, pontosabban átélhető lesz a szállóvendégek számára.

Ehető erdő és éjszakai túra

Ha valaki úgy dönt, hogy eltölt pár estét a Lillafüredi Palotaszállóban, és ez az időszak, pont péntek vagy hétfő estére esik, ne hagyja ki a Roli és a párja által vezetett éjszaki túrát. Bíztatunk mindenkit, ugyanis könnyű túra, nincsenek benne meredek emelkedők és lejtők, egy könnyű erdei séta. Nemcsak a hangulat, kivilágított Palotaszálló látványa, a Szeleta barlang hűvöse, hanem a túravezető sztorijai is kiváló kikapcsolódást nyújtanak.

Szintén a Palotaszálló aktív turizmus programjába tartozik az Ehető Erdő Gasztrotúra, ahol két kiváló erdész, Gyula és Zsolt vezetésével megismerjük és megkóstoljuk az erdőben található alig ismert növényeket és a belőlük készült különböző lekvárokat, szörpöket. Itt jegyzem meg, kiváló és elismert séfek is rendelnek tőlük termékeket.

A szálló által kínált különböző programok mindegyike pár ezer forintért elérhető per fő. Érdemes előre megnézni és jelentkezni, a színházi program ott tartózkodásunkkor teltházzal ment. Ha netán nincs olyan program, amivel körbejárjuk a hotelt, érdemes megjegyezni, hogy a szobakártyánkkal fel lehet menni a toronyba, ahonnan az egyik legszebb kilátás nyílik körbe a tájra és a Hámori tóra. A kilátóba 74 lépcsőfok vezet fel, pontosabb csigalépcső, a torony előtt pedig van egy kiállítóterem, ahol korabeli újságok és fényképek mutatják be a palotaszálló történetét.

A hotel parkjában lehet tollasozni is, ugyanis van kiépítve háló. Tollas és teniszütőket a recepcióról lehet kérni ingyen.

A szálloda közvetlen környékén számtalan programlehetőség és látnivaló elérhető: libegő, erdei kisvonat, cseppkőbarlang, kilátó, csónakázó tó, vadaspark, látogatóközpont, pisztrángtelep. A hotelben kedvezményes áron tudunk ezen programokra belépőjegyet váltani és a program helyszínén is elkerüljük így a sorban állást.

Gasztronómia – a Bükk ízei

Ha már fentebb szóba kerültek az ételek, a szálló egy egészen új gasztrokalandba vágott bele. A késő tavasztól, kora nyártól egészen ősz közepéig (időjárástól függően) a Panoráma Gasztroteraszon az idei évtől úgynevezett ‘small plate’ stílusban működnek. Ez kicsit hasonlít a mediterrán mezzékre is, főleg a keletiesebb fogások esetében. Ez a koncepció lehetővé teszi, hogy többféle ételt is meg lehessen kóstolni egy étkezés során.

A Gasztro Terasz árakban megfizethető, a kínálatban pedig többek közt szerepel cseresznye-rebarbara leves karamellizált mandularopogóssal és kecskesajttal, tépett muflon pestós-ricottás ravioli vadasmártással. Mivel egyre többen érdeklődnek a húsmentes étkezések iránt, így az étlapon számos növényi fogás is szerepel. Az ételek kreatív koncepciójának kidolgozásában az év vegán séfje, Zsolnay Gergely működött közre. Ezenkívül igyekeznek minél több környékbeli növénnyel és erdei alapanyaggal dolgozni.

Félpanziós ellátásnál reggeli és vacsora svédasztalos, de a szokásos büféasztalos étkezések mellett időről időre tematikus vacsoraesteket szerveznek: növényi étrendű, ehető erdő, borvacsorák, irodalmi szemelvényekkel egybekötött vacsorák. A magyarországi wellness szállodák túlnyomó többségében uralkodó bőséges büféasztalos ételkínálat sajnos megnehezíti az élelmiszerekkel való megfelelő gazdálkodást. A széles kínálat pedig a vendégeket is túlfogyasztásra készteti, ezeket próbálják a tematikus vacsoraestekkel más irányba vinni.

Zárszó

Nem ok nélkül ihlette József Attilát is ez a hely az egyik legszebb szerelmes versének, az Ódának megírására – Ennek emlékére a függőkertben a Költészet teraszán áll József Attila szobra. Ahogy cikkünk elején írtuk, van a helyben valami, amitől az ember életében legalább egyszer elvágyik ide, mert ez a hely nemcsak a képeslapokon néz ki csábítónak, hanem a való életben is.

The post A háború elől barlangokba rejtett ólomüvegek és egy szövevényes gyilkosság Lillafüreden first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu