A Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt háromnapos fegyvernyugvás hivatalosan május 8-án éjfélkor lépett életbe, de a lapunkhoz eljutott beszámolók szerint az orosz fél nem szüntette be a harci cselekményeket.
„Tegnap egy orosz aknavető két katonát ölt meg, akik épp a holttestekért mentek, abban bízva, hogy tűzszünet van” – meséli Denisz, egy Kupjanszkban szolgáló katonaorvos. Elmondása szerint a dróntámadások nem szűntek meg, ráadásul nemcsak katonai, hanem civil célpontokat is támadtak.
A Harkiv megyei, a háború elején elfoglalt, majd felszabadított, de ismét ostrom alatt álló város a mai napig fontos közlekedési csomópont, az elfoglalása komolyan kiszélesítené az oroszok utánpótlási útvonalait Donyeck megye utolsó szabad nagyvárosai, Szlovjanszk és Kramatorszk felé.
Nem véletlenül lövik még tűzszünet alatt is.
A város déli szárnyát védő 3. gépesített dandár katonái szerint a tüzérségi aktivitás némileg csökkent, ám a drónok és a ledobott bombák mennyisége közel azonos maradt a tűzszünet előtti napokhoz képest. Bár a gyalogsági támadások száma mérséklődött, az orosz csapatmozgások és erőösszevonások a tűzszünet utáni támadások előkészítésére utalnak. „Nem feltétlenül kerültek közelebb, de a mozgás élénkült” – mondták. Korábbi riportunk a harmadik dandár tüzéreiről itt olvasható.
A Harkiv városát védő Hartija dandár jelentése szerint az orosz erők a bejelentett tűzszünet első napján, május 8-án 92 kamikaze drónt vetettek be, és 451 tüzérségi támadást hajtottak végre ukrán állások ellen. Május 9. reggeléig további 12 dróntámadást és 36 tüzérségi lövést regisztráltak. „Oroszország ismét megmutatta, mit jelent nála a tűzszünet betartása” – közölte a dandár szóvivője.
A Kárpátaljáról származó, jelenleg Zaporizzsjánál harcoló 128. hegyi rohamdandár sajtótisztje szerint semmi nyoma nem volt a harcok csillapodásának. „A tegnapi napon is érkeztek sebesültek tüzérségi tűz miatt, még többen is, mint egy átlagos napon” – mondta. Hozzátette: a húsvéti tűzszünet idején volt némi visszafogottság, most azonban ezt sem érzékelik. Az alakulat az egyik legjobban felszerelt és kiképzett ukrán dandárnak számít, sok magyarral a soraiban. Februárban a 24.hu a front mögött látogatta meg Géza bácsit, katonai hívónevén Hézovicsot, aki több mint három éve szolgál a fronton megállás nélkül.
Bár az orosz elnök humanitárius megfontolásokat emlegetett a tűzszünet kihirdetésekor, sokkal valószínűbb, hogy Donald Trump tetszhalott állapotba került béketörekvéseinek akar éppen annyi muníciót adni, hogy ne vonja magára az Egyesült Államok elnökének haragját. Trump pár héttel ezelőtti, 30 napos tűzszünetről szóló javaslatát Kijev elfogadta, ám az orosz vezetés a részletek kidolgozatlanságára hivatkozva folytatta az előrenyomulást a fronton és civil lakóházak terrorbombázását a nagyvárosok ellen.
Putyin háromnapos tűzszünetet jelentett be a május 9-ei, győzelem napi ünnepségek idejére, ami különösen jól jön az elmúlt hetekben indított, Moszkva elleni ukrán dróntámadások után – ezzel a lépéssel a külföldi delegációkat is védik attól a fiaskótól, hogy légoltalmi pincébe kelljen menniük a Vörös téri felvonulás megtekintése közben.
A külföldi vendégek listája minden évben kiváló lakmusztesztje az orosz rezsim globális elszigetelődésének. Trump elnökké választása ebben is fordulatot hozott: az idén olyan A-listás nemzetközi vezetők is megjelentek, mint a kínai elnök, Hszi-Csin-ping és a brazil államfő, Luiz Inácio Lula da Silva.
The post A harcok csak papíron szünetelnek – így áll Putyin győzelem napi tűzszünete a félidőn túl first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
