A szerbiai olajvállalat, a NIS adásvételi szerződéséről, a cég vezetésének jövőbeli módjáról tárgyalt szombaton Hernádi Zsolt Mol-vezér és Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter Belgrádban – derült ki a tárcavezető Instagram-posztjából.
A NIS adásvételi szerződése és a jövőbeli NIS-es kapcsolatunk nem könnyű, és vannak vörös vonalak, amelyeket nem léphetünk át
– fogalmazott a miniszter, aki szerint Szerbia célja, hogy a pancsovai olajfinomító továbbra is teljes kapacitással működjön, a Mol pedig vegye át a NIS által korábban vállalt, „a Szerb Köztársaság számára fontos kötelezettségeket”.
A HVG szerint a januárban indított egyeztetések nem igazán haladnak, erre utal, hogy a miniszter szerint a tárgyaláson szó esett a vállalat jövőbeni irányításának kérdéséről is. A megbeszélések a következő napokban Belgrádban folytatódnak, miközben a Mol a Gazprom Nyefttyel és a Gazprommal is tárgyal.
A szerb olajvállalatban eddig az orosz Gazprom 11,3, a Gazprom Nyefty 44,9 százalékos részesedéssel bírt, tehát együtt többségi befolyásuk volt a cégben, míg a szerb állam nagyjából 29,9 százalékot birtokolt. Tavaly ősszel – a céggel szemben bevezetett amerikai szankciók hatására – a Mol tárgyalni kezdett az orosz többségi csomag megszerzéséről. Erre azért került sor, mert Belgrád számára kulcskérdéssé vált, hogy a NIS kikerüljön a szankciók alól, és továbbra is biztosítható maradjon az ország energiaellátása.
Szijjártó Péter leköszönő külgazdasági és külügyminiszter még januárban arról beszélt, hogy közel a megállapodás, és hangsúlyozta, hogy a Mol stratégiai fontosságúnak tartja a pancsovai finomítót, vagyis nem bezárni, hanem működtetni akarja. A megállapodás csakhamar meg is született a Mol és a Gazprom Nyefty között az 56,15 százalékos orosz tulajdonrész eladásáról, a magyar olajválllat pedig kötelező erejű szándéknyilatkozatot is aláírt. A tervezett ügylet nemcsak a pancsovai finomítóra, hanem a NIS kiskereskedelmi hálózatára és teljes kutatás-termelési portfóliójára is kiterjed.
Kérdés viszont, hogy a Mol számára mennyit ér meg a szerb olajcég orosz többségi csomagja, és átmegy-e az ügylet a nemzetközi jóváhagyási folyamatokon.
Aleksandar Vucic szerb elnök 900 millió és 1 milliárd euró közötti vételárról beszélt, de a tényleges ár akár 1,4 milliárd euró közelében lehet. Közben más forgatókönyvek is felmerültek, például az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalata, az ADNOC esetleges szerepvállalása. Az Egyesült Államok tavaly decemberben adta áldását a szerb olajvállalat orosz tulajdonrészének eladására.
Hernádi Zsoltnak van egy útja Oroszországba
Magyar Péter, a Tisza elnöke a választási győzelem után keményen lépett fel a Mol vezérigazgatójával szemben. Csütörtökön Magyar Péter, Kapitány István és Kármán András társaságában tárgyalt Hernádival és a Mol felsővezetésével. A Tisza Párt elnöke Facebook-bejegyzésében azt írta: a vállalat részéről megerősítették, hogy Magyarország üzemanyag-ellátása a feszült nemzetközi piaci helyzet ellenére is folyamatosan biztosítva van.
A találkozó egyik sarkalatos pontja volt, hogy a Mol mekkora osztalékot fizethet az fideszes elit keltetőjeként ismert Mathias Corvinus Collegiumnak (MCC). Mint kiderült, a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának, ez pedig azt jelenti, hogy egy intézményi átalakítás esetén az MCC akár már el is eshet a kifizetéstől.
Magyar Péter később elmondta: a Mol-elnök tájékoztatása szerint hamarosan újraindulhat a Barátság kőolajvezeték. Hernádi Zsolt pedig hamarosan Oroszországba megy tárgyalni az orosz kőolajszállításról.
The post „A jövőbeni kapcsolatunk nem könnyű, és vannak vörös vonalak, amelyeket nem léphetünk át” – Belgrádban tárgyalt Hernádi Zsolt first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
