A kannabisz tudatmódosító célú használatának eddigi legrégebbi ismert bizonyítékát azonosították Szibériában, egy 2800 éves szkíta temetkezési helyen. A kutatók a sírmellékletek között kannabiszmagokat találtak, a sírban eltemetett emberek hajában pedig a növény fogyasztására utaló kémiai nyomokat fedeztek fel.

Az eredményeket leíró tanulmány szerint a bizonyítékok egy monumentális temetkezési építményből kerültek elő, amely mintegy 140 méter átmérőjű. Vörösfenyőből készült gerendák és agyag felhasználásával építették, a teljes építményt pedig több ezer tonnányi kő borítja. Ez a hatalmas sír a dél-szibériai szkíta társadalom magas rangú tagjainak lehetett a végős nyughelye.

A kannabiszt évezredek óta termesztik és hasznosítják különböző közösségek, nemcsak pszichoaktív hatása miatt – vagyis kábítószerként –, hanem mert erős rostjaiból ruhákat, köteleket, vásznakat lehet készíteni. Tudatmódosító célú használatának történetét azonban nehéz feltárni, mivel a növényi maradványok könnyen lebomlanak, ahogyan az elhunytak haja is, ami őrizhetné a kannabiszhasználat nyomait. A szibériai lelőhelyen azonban mindkettőből találtak a kutatók, a felfedezés így igen ritkának és jelentősnek számít.

Összesen több mint 1400 kannabiszmagot tártak fel, amelyek a vizsgálatok szerint az időszámításunk előtti 8. század elejéről származnak. Az emberi maradványok, különösen a haj kémiai elemzése pedig olyan vegyületek nyomait mutatta ki, amelyek a THC, vagyis a kannabisz hatóanyagának jelenlétére utalnak.

Az emberi szervezet a kannabisszal kapcsolatos molekulákat, például a THC-t és a CBD-t is beépíti a hajba. A hajból önmagában nem tudjuk pontosan megállapítani, miként fogyasztották a növényt, de a régióból származó későbbi bizonyítékokat figyelembe véve valószínűnek tűnik, hogy belélegezték a füstjét

– nyilatkozta Gino Caspari, a tanulmány első szerzője a Reutersnek.

A sírban a kannabiszmagok mellett egyéb tárgyakat is találtak, köztük számos különleges aranyleletet. A szkíták a sírhalom felszínén feltehetően állatáldozatokat mutattak be: több tucat lovat, és valószínűleg embereket is megölhettek a temetési szertartás során. A lótetemeket és emberi holttesteket aztán karókra erősíthették, mintha egy lovasmenetet alkotnának.

Erről a kísérteties szokásról az időszámításunk előtti 5. században élt görög történetíró, Hérodotosz is beszámolt, azonban a szakértők sokáig fenntartásokkal kezelték ezt a leírást, mivel Hérodotosz hajlamos volt kitalált elemekkel színesíteni leírásait. A most felfedezett maradványok azonban arra utalnak, hogy ez a részlet nem az ő képzeletének szüleménye volt, hanem a szkítákról szóló munkáinak legalább egy része megfelel a valóságnak.

További tudományos híreink alább olvashatók:

• Szellemfajt azonosítottak Magyarországon
• A világon először azonosíthattak dinoszaurusz-vérsejteket
• Már 2030 előtt holdra szállhatnak az első kínaiak
• Megmutatták, hogy nézett ki az Alföld kétszáz évvel ezelőtt
• Ideiglenes holdat fedezett fel a Föld körül egy magyar csillagász

The post A kannabiszfogyasztás legrégebbi bizonyítékát találták meg a szkítáknál first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu