Csák Máté magas tisztségeket viselt és adományokban részesült III. András király híveként, miközben birtokai területét erőszakkal is bővítette. Az utolsó Árpád-házi uralkodó halála után kibontakozó trónharcokban Premysl Vencel mellé állt, aki 1301-es trónra lépését követően törvényesítette korábbi foglalásait. A 14. század első, zűrzavaros évtizedében Csák mindig a leggyengébb uralkodójelölt pártjára lépett, adományokat csikart ki tőlük, közben pedig folytatta saját kiskirályságának bővítését. Trencséni központjából kiindulva egész vármegyéket foglalt el, Visegrádra is rátette a kezét.

Hatalma csúcsán közel 20 vármegyét és mintegy 50 várat birtokolt, 1311-ben Budáig tört előre. A királyi udvar Temesvárra menekült előle.

Az I. Károlyt (Károly Róbert) támogató V. Kelemen pápa kiközösítette Csák Mátét, mire a tartományúr feldúlta Esztergomot. Károly 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte a Csákkal szövetséges Abákat, ezzel megerősítette hatalmát, illetve Csák Máté is meggyengült. Utóbbi annyit tett, hogy már nem foglalt el újabb területeket. Visegrádot csak 1315-ben sikerült visszafoglalniuk a királyi hadaknak, és mindösszesen csupán hét várat sikerült tőle visszaszerezni.

Csák Máté 1321. március 18-án bekövetkezett haláláig kiskirályként viselkedett felvidéki területein, beszedte az adókat, sőt önálló külpolitikát is folytatott, háborúba keveredett például Luxemburgi János cseh királlyal is. I. Károly soha nem volt képes legyőzni az oligarchát, Csák haláláig uralkodott birtokain.

Izgalmas tudományos tartalmaink a közelmúltból:

Véletlenül fedezték fel az ágyi poloskák gyenge pontját

Új magyarázatot találtak a rövidlátásra

Ulászló hajszolta Mohácsba Magyarországot?

Kvíz: mennyire ismered a második világháború történetét?

The post A király sem tudta legyőzni ezt a magyar oligarchát first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu