A Civil Közoktatási Platform (CKP) hívta fel a figyelmet a kritikus pontokra az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának (ONAP) módosításában. A kormány honlapján közzétett tervezetet Pintér Sándor tárcája nyújtotta be, de Orbán Viktor jegyzi majd, mert kormányrendeletről van szó. A módosítás célja az átmenet megkönnyítése az óvodából az iskolába. Az ok vélhetően az, hogy az új, sokat bírált eljárásrend miatt tömegesen kerülnek az iskolai követelményeket még teljesíteni nem tudó gyermekek első osztályba. Szeptembertől már külön csoportokba is tennék azokat a gyerekeket, akik a következő tanévben elsősök lesznek.
A CKP szerint a kormány az „óvodák iskolásításával” próbálja orvosolni az iskolaérettségi eljárás kudarcát. Azt írták: károsnak tartják, hogy a gyerekek személyre szabott bevonása helyett kötelező foglalkozásokkal akarják iskolaszerűvé tenni az óvodát. Az óvodai szakértők két pontot különösen kifogásolnak. Az óvodai élet megszervezéséről szóló rész alapján azokban az óvodákban, ahol legalább három csoport működik, a tanköteles kor előtti évükben a gyerekek nem járhatnak vegyes életkorú csoportba.
A homogén életkorú csoportok ráerőltetése az óvodákra sok intézmény csoportbontási módszerét, pedagógiai gyakorlatát veszélyezteti. A vegyes korosztályú csoportok számos előnnyel járnak: a korosztályok együttnevelése fejleszti a gyerekek szociális készségét, a heterogén életkorú csoportok lehetőséget adhatnak az egyenlőtlenségek csökkentésére, a hátrányos helyzetű gyerekek testvéreikkel, rokonaikkal azonos csoportba járhatnak.
A módosítás azért sem indokolt, mert az egyéni fejlettségi szint szerinti differenciálás, ami a vegyes csoportokban könnyebben megvalósítható, sokkal jobban szolgálja a gyerekek fejlődését, mint az életkor szerinti különválasztás. Az iskolára nem az utolsó évben kell felkészíteni, annak az óvoda 3-4 éve alatt kell kialakulnia.
A megoldás egyébként is értelmetlen, az óvodák 40 százalékában háromnál kevesebb csoport van.
A CKP szerint aggodalomra ad okot a tanköteles kor betöltésének nevelési évben bevezetni kívánt mérésének tisztázatlansága is.
A gyermekek fejlődésének vizsgálata céljából a tanköteles kor betöltésekori nevelési évben diagnosztikus mérési rendszer alkalmazható.
Mivel semmilyen konkrétumot nem közölnek a mérésről, később miniszteri utasítások formájában bevezethetnek szakmaiatlan felméréseket. Nem világos a vizsgálat célja és kapcsolata a már alkalmazott óvodai mérésekkel, megfigyelésekkel sem. A gyerekek szocializációját nem lehet csak méréssel megállapítani, noha a szociális fejlettség az iskolába lépés egyik legfontosabb kritériuma.
Azt írták: a Belügyminisztériumnak a Nemzeti Alaptanterv követelményeinek megváltoztatásával kellene könnyebbé tennie az óvoda-iskola átmenetet, nem az óvodákra hárítani a felelősséget az iskolai kudarcokért. Az Eduline oktatási portál kitér arra is, hogy a 2023/24-es tanévben iskolába járó diákok közül 97 333 gyerek volt első osztályos, közülük 4088-an lettek évismétlők. Ez némileg kevesebb, mint az előző tanévben, de továbbra is az elsősök aránya a legmagasabb az évfolyamismétlők között. A leggyakoribb ok, ha az iskola elkezdése előtt nem jól, vagy egyáltalán nem mérték fel a gyerek iskolaérettségét. 2020 januárjától a szülőknek az Oktatási Hivatalnál kell kérvényezniük, ha azt szeretnék, hogy a 6. életévét betöltött gyerekük még egy évig óvodában maradhasson. Aki ezt elmulasztja, annak a gyerekének akkor is el kell kezdenie az elsőt szeptemberben, ha arra még egyáltalán nem érett.
The post A kormány az óvodák iskolásítására készül first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
