Toroczkai László (Mi Hazánk) arról kérdezte a nemzetgazdasági minisztert, miért vár a kormány a végrehajtási törvény módosításával. Emlékeztette Nagy Mártont, éppen az általa vezetett tárca érvelt korábban azzal, hogy méltányosabbá kell tenni a szabályokat az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok hatékonyabb védelméhez. A módosítás szerint a 60 ezer forintos mentesített összeghatárt a kormány a mindenkori nettó minimálbér 60%-ára emeli. Toroczkai László szerint
sok ezer végrehajtásoktól szenvedő magyar ember gondolta azt, hogy egy kicsit fellélegezhet a népnyúzók terhe alól, azonban a hivatkozott rendelkezések csak július 1-jétől lépnek hatályba.
A Mi Hazánk a letiltástól mentes összeg kiterjesztését a családi adókedvezményre álszent dolog tartja, hiszen az egy összegben történő visszaigénylés határideje július 1-je előtt lejár, így ettől az összegtől is megfosztják a családokat. A politikus ezért az alábbi kérdéseire várt választ.
- Miért nem lépett életbe a törvénymódosítás azonnal vagy január elsején?
- Miért kell a nehéz sorsú családoknak még fél évig szenvedni?
- Tervezik-e alkalmazni vészhelyzeti rendelkezést, hogy mielőbb életbe lépjen a törvénymódosítás?
- Tervezik-e az összeg inflációarányos további emelését, hogy a végrehajtás alól mentesített rész valóban megfelelő fedezetet nyújtson az érintett adósok megélhetési költségeire?
- Tervezik-e a törvény ezirányú módosítását?
Nagy Márton megbízásából Fónagy János államtitkár igen messziről indított. Azt válaszolta, hogy az Orbán-kormányok intézkedéseinek köszönhetően „2010 óta az alsóbb társadalmi rétegek jövedelmei az átlagnál gyorsabb ütemben emelkedtek, igy jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete. Ezen időszak alatt az öregségi nyugdíjak összegét közel 2,5-szeresére növeltük, ezáltal megőrizve a nyugdíjak reálértékét ás visszaállítottuk az elvett 13. havi nyugdíjat is.” Azt is írta,
hogy több mint egymillió fővel csökkent azok száma, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának vannak kitéve.
A kormány a módosítással növelni akarta a munkabérből, nyugdíjból történő letiltásoknál a mentesített jövedelem összeghatárát, hogy biztosítsa a megélhetéshez szükséges forrásokat az alacsonyabb jövedelműeknek, de törvény szerint a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kellett megállapítania, hogy a jogalkalmazóknak (bírósági végrehajtók, pénzintézetek, munkáltatók, adóhatóság, államkincstár) elég idejük legyen a felkészülésre, mivel a módosítást a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell majd. Fónagy János szerint a végrehajtás alól mentesített összeg inflációarányos emelésére nincs szükség, mert a módosítás azt a mindenkori minimálbérhez igazítja. Ezzel a megoldással a végrehajtással érintettek érdekeit, a megélhetésre fordítható jövedelemrész reálértékének megőrzését tartották szem előtt.
Az államtitkár válasza alapján július 1-től a 2025-ös minimálbér (290 800 forint) 60 százaléka, tehár 178 800 forint marad megélhetésre az érintetteknek. Egy tavalyi Szegénységkutatás szerint egyébként a magyar háztartások 64 százaléka csak kisebb-nagyobb erőfeszítések árán képes finanszírozni mindennapi kiadásait.
The post A kormány elégedett: a nehéz sorsú családok még fél évig szenvednek first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
