Tóth Bertalan (MSZP) arról kérdezte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy a kormány miért nem emeli a szociális vetítési alapot. A korábban nyugdíjminimumnak nevezett küszöbérték 2008 óta 28 500 forint. Ez határozza meg számos ellátás hozzáférését és/vagy összegét. Egyes támogatási formáknál emelték ugyan a kapcsolódó szorzószámokat, de Tóth Bertalan szerint sokkal egyszerűbb lenne a küszöböt indexálni, biztosítani reálértékét.
Maguk szerint rendben van, hogy ez az összeg 2008 óta 28 500 forint?
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter helyett Pintér Sándor belügyminiszter államtitkára válaszolt. Rétvári Bence egyértelművé tette, hogy az Orbán-kormány nem akarja megemelni a szociális vetítési alapot, mert a szociális biztonságot nem a rászorultsági elvhez, hanem a munkához köti.
Azt írta: fontos célkitűzés az alapvető szociális biztonság, a kormány ezért hozott több intézkedést a munkahelyteremtés, a teljes foglalkoztatottság biztosításáért. Az állam által szervezett közfoglalkoztatásnak is az a célja, hogy
a foglalkoztatható, ám munkaerő-piacról kiszorult személyek ne segélyből, hanem munkából teremtsék meg maguk és családjuk megélhetését. Az egészségügyi, szociális, családtámogatási ellátórendszeren keresztül nyújtható támogatások, a nyugdíjbiztosítási ellátások egymást kiegészítve teremtik meg a sérülékeny csoportok – így az idősek, fogyatékossággal élők, fiatalok, megváltozott munkaképességű, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő személyek – számára a szociális biztonságot.
Tóth Bertalan arra is választ várt Nagy Mártontól, hogy mit tesz a kormány a szegénységben élő nyugdíjasok, különösen az idős nők helyzetének javításáért. Felidézte, hogy a KSH adatai szerint ismét emelkedik a szegénységben élők aránya, különösen nagyot nőtt a nyugdíjasok szegénysége egy év alatt 14,7%-ról 24,2%-ra. Ezen belül látványos az idős nők helyzetének romlása.
Nagy Márton helyett ezúttal is államtitkára, Fónagy János válaszolt, aki az MSZP politikusának megismételte, hogy a kormány szerint
a nyugellátások értékmegőrzése hazánkban az inflációkövető nyugdijemeléssel biztosított. Ennek köszönhetően a nyugdíjak összege 2010 óta több mint a kétszeresére, vásárlóereje pedig 25%-kal nőtt.
A kormány elkötelezett az idősek tisztelete mellett, teljesíti a nyugdíjasoknak 2010-ben tett ígéretét, a háborús időkben is megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét, és minden év februárjában garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését, a nyugdíjasoknak visszatéríti a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek áfáját. Fónagy államtitkár korábban Gy. Németh Erzsébet (DK) hasonló kérdésére azt válaszolta, hogy azért nem változtatnak a nyugdíjemelés és nyugdíjkorrekció szabályain, mert a nyugellátás nem rászorultsági, hanem biztosítási elven működik.
Az olyan jövedelempótló ellátás, amelyre saját jogon válhat jogosulttá a biztosított, vagy — elhalálozását követően — a hozzátartozója. A társadalombiztosítási nyugdíj összege attól függ, a biztosított aktív korában meddig, milyen összegű jövedelem utáni járulékfizetéssel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához. Úgy vélte: ha a kormány a nyugdíjas társadalom egyes csoportjai között eltérő nyugdíjemelést hajtana végre, az jövedelem-átcsoportosítást jelentene, sértené a biztosítási elv érvényesülését.
A nyugdíj nem szociális rászorultság alapján megállapított ellátás, összegének kiszámítása, értékmegőrzése sem függhet az ellátásban részesülő rászorultságától, szociális helyzetétől. Fónagy János szerint a nyugdíjrendszer éppen akkor igazságos, ha a megállapított ellátások értékmegőrzésekor a megállapításkori nyugdijarányok megmaradnak. Ezt a célt az egységes mértékű emeléssel lehet elérni. Ettől eltérő, differenciált emelési módszer a magasabb biztosítási teljesítmény eredményeként megállapított nyugellátások fokozatos értékvesztését okozná. A miniszterhelyettes szerint a differenciált emelés azt jelenthetné, hogy aki egy életen át aktív járulékfizető volt, kevesebb ellátást kapna, míg aki egyáltalán nem, vagy csak keveset dolgozott a munkaerőpiacon, magasabb nyugdíjban részesülne.
Ez nem csak igazságtalan, de a közteherfizetésre nézve is ellenösztönző lenne, ami hosszabb távon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyeztetné. Fónagy János szerint a nyugdíjrendszerben a szolidaritási elv is érvényesül, az alacsony összegű nyugellátásban részesülők — kérelemre, indokolt esetben — méltányossági nyugdíjemelést, illetve egyszeri segélyt kaphatnak. A méltányossági nyugdíjemelés és egyszeri segély engedélyezési összeghatárai 2010 óta csaknem kétszeresére emelkedtek.
2008. január 1. óta változatlanul 28.500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege.
Farkas András nyugdíjszakértó korábban többször jelezte: a legszegényebb magyar nyugdíjasok helyzete romlik a leggyorsabban. A rendszer kaotikus, az átláthatóság és előre tervezhetőség hiánya jellemzi, nagyban függ az igénylés évétől a nyugdíj összege, a szolgálati évek beszámítása nem egyenletes: egy-egy év más mértékkel számít bele a nyugdíjszorzóba, az inflációkövető emelés nem veszi figyelembe a nemzetgazdasági átlagbér emelkedését. A helyzetet súlyosbítja, hogy nincs járulékplafon, nincs nyugdíjplafon.
The post A kormány nem emel a 28 500 forintos szociális vetítési alapon, nyugdíjminimumon first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
