Mellár Tamás független országgyűlési képviselő közleménye szerint sajtóhírekből ismert (itt a Válasz Online cikkére utalhatott), hogy két magyar kutató tudományos tanulmánya szerint súlyos aggályok merültek fel a magyar szegénységi statisztikákkal kapcsolatban.Mint írja, a KSH ezt nem tartotta problematikusnak, a tanulmányt jegyző egyik szerző ezért eredményeikkel doktori értekezése opponenséhez, Németh Zsolthoz, a KSH korábbi elnökhelyetteséhez fordult, aki szerint „természetes módon nem alakulhattak így a KSH jövedelmi szegénységi adatai”, és nulla a valószínűsége annak, hogy ilyen sokaknak „éppen egy hajszálnyival” a szegénységi küszöb fölött legyen a jövedelme.
A tudományos megalapozottságú gyanús körülményekkel kapcsolatban számos kérdést kell tisztázni Mellár Tamás szerint, enélkül a statisztikai hivatallal szemben bizalmatlanság fog kialakulni és felvetődik, hogy ha a szegénységi adatokkal ez történt, mi lehet az inflációs és a GDP-számításokkal.
Dr. Mellár Tamás független országgyűlési képviselő, a Gazdasági bizottság alelnöke, a KSH volt elnöke ezért kezdeményezi dr. Kincses Áron KSH-elnök személyes meghallgatását a KSH jövedelmi szegénységi adataival kapcsolatos manipulációgyanú tisztázásáról a Gazdasági bizottság 2025. április 14-ei ülésén. A képviselő emellett kilátásba helyezi egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is, amely feltárja az elkövetett hibákat és megnevezi a felelősöket.
A KSH április 2-i közleményében áltudományosnak nevezte a Válasz Online cikkét. Kijelentették, hogy működésükben és az adatok feldolgozásában egyaránt a nemzetközi standardoknak megfelelően járnak el. Valamint, hogy a szegénységi adatok forrását képező EU-SILC-adatfelvétel eredményeit az Eurostat minden évben validálja, ezt követően saját adatbázisában publikálja. Továbbá, hogy a statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása szigorú szakmai és etikai szabályok szerint történik. Azt is leszögezték, hogy a KSH minden adatsorát megfelelő szakmai felügyelet alatt dolgozza fel és minden esetben átláthatóan, pontosan kommunikálja az eredményeket. A szándékos manipuláció vádját pedig visszautasították.
A Válasz Online cikke szerint az Európai Unió tagországainak jövedelmi és szociális helyzetét nyomon követő EU-SILC kutatás magyarországi adatait a KSH szolgáltatja. A 2005 óta gyűjtött adatsor szerint Magyarországon a 2010-es évek második felében csökkent és Európában a legalacsonyabbak közé tartozik a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya. E fontos szegénységi mutató számítását megalapozó EU-SILC adatbázisban a jövedelemeloszlás alakja 2005 és 2016 között hazánkban a többi közép-európai országéhoz hasonló formájú volt, megfelelt a jövedelemeloszlás hasonló adatbázisok alapján várható mintázatának. 2017-től kezdve azonban az eloszlás több olyan rendellenességet is mutat, melyeket nem a szerzők tudnak valós társadalmi folyamatok lenyomataként értelmezni. Ezek a rendellenességek meglátásuk szerint az adattisztítás, a hiányzó adatok pótlása (imputálás) munkafázisában keletkezhettek, és ezek nyomán több évben is nagy valószínűséggel a valósnál alacsonyabbra becsülték a magyarországi szegénységi arányszámot. Véleményük szerint az adatproblémák olyan mértékűek, hogy megrendíthetik a hazai és külföldi kutatói közösség bizalmát az egyetlen olyan adatforrásban, amely alapján jövedelmi egyenlőtlenségeket és szegénységet lehet kutatni Magyarországon. A cikkben érveiket is részletesen kibontották.
Mellár Tamás pár napja azt azt mondta, felfoghatatlan, példátlan a KSH történetében, ami a szegénységi adatokkal történt.
The post A KSH volt elnöke kérdőre vonná a jelenlegi elnököt, a szegénységi statisztika miatt first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
